Napi Hírek, 1940. január/2
1940-01-28 [0458]
•• * ét - " H ^ WuMgarti Haazlií ásoo&ftAa E^IKelBaeti tudósítója "Mit beszélnek Jugoszláviában" címmel foglalkozik a Balkán kérdéseivel és Bel grádból keltezett tudósításában a többi között a'következőket irja: - Ha az ember barátokkal beszél, arra a megállapításra jut, hogy arra a kérdésre, lesz-e háború, egészen egyértelműen válaszolnak "Kern akarunk háborút!". Ez a felelet várható is volt. Miért akarna Jugoszlávia háborút? Ss mindenekelőtt kivel akarnának háborúskodni? Jugoszlávia viszonya Bulgáriával kitűnő. Romániában és Magyarországon Belf rádnak a balkáni döntőbíró szerepéi tulajdonítják, a JNémot Birodalom özötti határok t többször biztosították es Olaszországgal szemben sincsenek differenciák. A kérdést tulajdonképen egészen máskép kellene megszövegezni: A Balkán továbbra is semleges akar-e maradni? Erre is azonnal kész a felelet: "Igen!" Itt egészen pontosan ismerik azokat az gramlato^.kat, amelyekkel ezt a semlegességet lehetetlenné kívánják tenni. Tudják ^ azt, hogy Törökországot olőre küldenék, hogy a török sajtó hírverést folytat azzal a feladattal, hogy gondot és aggodalmat keltsen, tudják azt, hogy Angliában mit sem kivannak jobban, mint azt, hogy a Balkán-államok hirtelen cselekvéssel oly helyzetbe engedjék magukat Delerántani, amely nem felel mog a semlegességnek. Itt mindenkire az a gond nehezedik, mindent elkerülni, amelyet egyik vagy másik részről a semlegesség megszegésének fognának fel, vagy ami az% a következtetést engedné leszűrni, hogy ezt a semlegeséget a háborút viselj felek egyike melletti nyílt állásfoglalásra akarnának kihasználni. /MTI/ HT KÜM Ze/Rn Berlin, január 28. N A NS Rhoinfront budapesti tudósitója a balkáni kérdéssel foglalkozva áttekinti a délkeleteurópai államok magatartását, A balkáni államok értekezlete «- irja a .tudósító - élénken foglalkoztatja Délkeleteurópa közvéleményét, A háború kitörése $ta most ülnek összo először a Bal kan-szövetség államai. Nem szabad azonban' figyelmen kivül hagyni, hogy a Balkán-szövetség ma már nem az, ami volt. A nagyhatalmak irányában tanúsítandó szigorú semlegességet - amelyre a " tagállamok köt előztek magukat - tulajdonképen már akkor megszegték, amikor Románia és Görögország elfogadta az "angol biztosítékokat", Törökországnak a bekerítő arcvonallal kötött katonai szövetsége-azután teljesen megsemmisítette a Balkán-szövetség természetes alapját. Egyedül Jugoszlávia ragaszkodott szigorúan a szövetség megállapodásaihoz, h februárban Belgrádban összoülő államok csoportját tehát nem lehet somloges tömbnek nevezni, amint bizonyos délkeleteurópai lapok szívesen teszik. Törökország a nyugati hatalmak javára felhagyott semlegességével, csak épen közvotlenül meg nem vesz részt a háborúban. Hogy közvetve mennyiben részese a háborúnak, csak az mondhatná meg, aki-ismeri a nyugati hatalmak közel-keleti katonai előkészületeinek mértékét. Eléggé ismeretes, hogy milyen szoros kapcsolatok vannak-a damaszkuszi angolfrancia katonai körök és a török vozérkar között. Maga Románia és Görögország, a Balkán-szövetség két "garantált" állama már non beszól a "garanciáról". Athénben és Bukarestbal nar rég belátták, hogy a szigorú senlegesség az államok fennállásának legjobb biztosítéka. Anióta Olaszország és Görögország között megszűnt a feszültség, Görögország egyáltalán ncn .'rzi magát fenyegetettnek, Románia szintén arra törekszik, 'hogy jobb viszonyba kerüljön szomszédaival. /Folvt. kov. / . • :.
