Napi Hírek, 1940. január/2

1940-01-27 [0458]

Ht Küm JE Paris, január 26. /Magyar Távirati Iroda/ . üt KUm JJi Parisban & kóthotenkínt megjelenő folyóirat indult meg "Párisi Kurir" cimmel dr* Soros László szerkesztésében.Az.uj magyar lap első számában De Monzie, a francia kormány közmunkaügyi minisztere érdekes cikket irt % tévedések huszonöt esztendeje" címmel- a cikk magvar és francia nyelven jolont meg. '"' •• 4 , 6J u J -Magyarországot a.békeszerződések idején meg csak a történelemből ismertem - irja De Honzio. -1923-ban látogattam el closzor iiagyarorszagraa kormányzó környezetében olyan férfiak,mint Teleki Pál gróf rendíthetetlen hitről tettek tanúságot, holott ezekben az időkben a szövetségesek fővárosaiban a legyőzött magyart úgyszólván a Bzégyenpadra ültettek. Poincare jónak látta elutasítani azt a keresőmet, hoCT a Ouai d.Orsay tisztviselőit meghivhassamoBothlen István gróf tiszteletére rendezett ebédemre, Genf kivételével, ahol npponyi Ubcrt nagyúri, romantikus ékesszólása még ellenfeleiben is tiszteletet parancsolt hazaia"iránt,Magyarország mindenütt zsörtölődő, zsembes nemzet híre ben, állott^ amely nem méltó a tiszteletreméltó demokráciák bizalmára,állandóan követeléseket támaszt és nem hajlandó gazdasági együttműködésre. Minthogy ismételten érintkezésben állottam ezzel a zsörtölődőnck ninősitett állitólagos "rossz társasággal", szemrehányások értek engem: paradox magatartást vetettek szememre. Pedig az igazi paradoxon az volt, hogy a békeszerződésekbe bevették ugyan a revízió jogát; gyakorlati alkalmazását azonban lehetetlenné tették.-Kincs okom megbánni, hogy barátja voltam Magyarországnak már akkor is, amikor a nyugati közvélemény még ellene volt. Nemsokára azután angol államférfiak is bírálatnak vetettek alá az igazságtalan Ítéletet, amely a trianoni döntés alapjául szolgált v Közülünk, franciák közül is sokan mentek Szent István orázígába feluútani a kölcsönös rokonszenv hagyonányát.anelyot sem a háború, sem a békekötés,sem a békeévek gyanakvása ncn irtott ki a szivekből. Louis de Viennc mint Franciaország budapesti követe nagy érdeneket szerzett a szellemi közeledés és a lelki kibékülés terén v e gz e 11 munka- j á.val, Ma ott tartunt, ahol 1914 előtt voltunk. Mennyi fajdalon, nennyi szerencsétlenség tölti neg a tévedések e huszonöt "évét! " Jóakaratú cnberck na arra vállalkoznak, hogy jóvátegyék ezeket a tévedé- • sekot. Tiszta szívből köszöntön ezt a törekvést és a'nunkábil a régi barát, a balsorsban is iibarát jogán részt kérek nagannak, - fejezi be cikkét De Monzio miniszter. L Párisi Kua?ij? első számába de Vienne volt budapesti francia követ, a hírszolgálati kornánybiztosság osztályfőnöke is cikket iét. Aki a nagyar-francia jóviszony kifejlesztéséért küzd, az a-köz javáért dolgozik - irja de Vienne.- Bizonyos, hogy sok az akadály, de,le . lehet ezeket küzdeni. Soka gátlS körülnény,'de" neg lehet tőlük szabadulni. Aki előre akar nonni, az ne nézzen hátra, - irja de Vienne.