Napi Hírek, 1940. január/2

1940-01-26 [0458]

HT Küm/JE Róma, január 26. /Magyar Távirati Iroda/ A Tolegraro "A nagy tavaszi német offenzíva lolki előkészítése" cim alatt közli berlini tudósítójának jelentését, amely többi közt a kövotkozőkot irja: Ríbbentropnak Bonnothoz intézett július 13-iki levelének közzététele a német cikkírókban mogerősitette azt a meggyőződést, hogy Daladier és a francia vozotők épen olyan felelősek a németellenes~~ politikáért, akárcsak Chamberlain és Nagybritannia vezetői; Berlinbon ma mar Angliát cs Franciaországot ugyanarra a sikra hciyozik . A német sajtó vádjai mo már Angliát és Franciaországot egyformán érik. Politikai és aiPiomáciai téren ennek a megállapításnak csak viszonylagos Jelentőségű van; de meglátjuk, hogy milyen következményei lesznek katonai téren, főleg azon a napon, amikor Németország'elhatározza, hogy a fegyverekhez nyúl. & habom elején azt lehetett hinni, hogy Nemetorszag ki zárőlaf? ingliát akarja támadni, ma azonban már ennek a megkülönböztetésnek nincsen'gyakorlati jelentősége. Ma még nem érkezett el az az'óra,ami kor a iolonlogi ostromhabcru átalakul valódi fegyveresen vivott háborúvá; azt sem lehet ^megmondani, hogy ez az óra mikor rog elérkezni, de hogy el fog egy nap érkezni az csaknem egészen bizonyos. ' Erre céloz a Völkischer Beobaehter is

; amikor azt irja. hogy Hitler a Siqfried'vonal megteremtésével felbecsülhetétlen hasznot okozott Németországnak, mert a német vezérkamak'biztositotta a hadműveleteket kezdeményezésének lehetőségét. Amikor a vezér' megparancsol ia majd a német katonák a v6?i. poroca hadsereg harci kiáltásával fognak roaronfefamt az ellenségre. Ma még nem tudjuk tac^aondani.' hogy a németek egy óriási légi offenzívára, vagy szárazföédi offenzívára határozzák er magukat, avagy'mind a kettőre egyszerre. A tavasz megadja majd a választ *ír.e a kérdésre, mint ahogy uj helyzetet fog teremteni a finn-szovjet hábora ban is és előreláth tolag kiterjeszti majd a háborút Európa egész északi részére. Róma, január 2a. /Magyar Távirati Iroda/ Hfc|<w*Ti A Relazioni Internazionali "Oroszország és a demokráciák" cimen a következőket irja: A bolsevizmussal szemben tanúsított magatartás szempont- • iából éles megkülönböztetést kell tenni a fasizmus és a demokráciák"köá)tt, & fasizmus az első pillanattól kezdve élesen szemben állott a bolsevizmussal. Ezzel szemben a demokráciák hosszú időn át nem is tagadták szerelmüket Szovjetoroszország iránt, Attlee. őrnagy, aki ma nem győzi szidalmazni a szovjetet, néhány hónappal ezelőtt ogyike volt azoknak, °kik leginkább sürgették a szovjettel való szövetséget. A finnországi események világosan mutatják, miért választottak az "'oroszok az angol-francia szövetség helyett a német szövetséget. A szovjet vezetői nem akart ik védeni a versaillesi status uuot és anelyett, hogy vállalják a Németorsz-gf

al való háború kockázatát, a német szövetség árnyékában való kényelmes erjeszkedést választották. Tény azonban, hogy a demokráciák szövetséget akartak kötni a szovjettel és még ma sem hajlandók hadat üzenni neki." A demokráciák még ma is hajlandók volnának rálépni a moszkvai Kanossza ut. iára és ezért nem égetik fel az összes hidakat. A fasizmus tehát helyesen teszi, amikor antibdlsevista mellett határozottan újból antidemokratám k is nyilvánitia magát,