Napi Hírek, 1940. január/2
1940-01-24 [0458]
Ve Cs/Rn Berlin, január 24, /mggyar Távirati Iroda/ A berlini Humboldt Klubban Petróczy István dr. a pécsi egyetem előadója előadást tartott "A mai Magyarorsz% ,T cimmel. Magyarország történetében döntő jelentőségű az ország fekvése - fejtegette az előadó - , az a körülmeny t hogy átmenő terület Bszak és dél , kelet és nyugat között. Sz magyarázza meg a magyar nép katonai erényeinek kifejlődését is. Ezt a népet gyakran szorongatták " és sokszor nagy túlerejű ellenfelek fenyegették, de a nagyar nép mindig visszatalált önmagára. A magyar nép jellemének másik kiemelkedő vonása a realizmus, amellyel a magyar ember a világot nézi. Ez a realizmus képositi arra.'hogy a politika szinpadán helyesen értékelje az érveket és ellenérveket, A Németország és Magyarország közti élénk kulturális cserét politikai barátság kiséri. Ennek jelképe a Duna, ez a mindkét nép számara fontos folyam. Ilyent érmé szetu közösségek biztos alapot nvuitanak az eddigi együttműködés folytatására és a két nép kölcsönös megértésére a jr**5bcn. Az előadás :~ * után bemutatták a Hungaria-filmet a ez igen szemléltetően egciZitette ki az előadásnak Magyarországot ismertető részeit. A nagyszámú és túlnyomórészt német hal Igatóság'nagy érdeklődéssel és tetszéssel fogadta az előadást és a filmbemutatót, mm mm mm m. m. Bo hé/Hó Belgrád, január 24. /Magyar Táviiati Iroda/ Olga királyi hercegnő, Pál jugoszláv kormányzóherceg felesége rövid tartózkodásra Athénbe utazott, ahol részt fog venni nagybátyjának, Kristóf hercegnek temetésén^.. Olga hercegnőt csak egy udvar hölgye kisérte el athéni útjára. HT Ra/Mo'Ho Küm Berlin, január 24. /Kémet Távirati Iroda/ N * Oltenau okleveles közgazdász a német-román kereskedelmi kamara részéről kedden este a Eumbolat*íaubban előadást tartott "A némo1>rooán kereskedelmi kapcsolatok" cimmel. Romániára nézve - mondotta az előadó - döntő ielentűségü, hogy külkereskedelmi viszonylataiban nagy és biztos kereskedelmi társhoz igazodjék, A román mezőgazdaság fejlődése szempontiából elsőrendü"fofltöss᧠u az ertékesités kérdése. A kereskedelmi kapcsolatok előterében az a gazasági tér áll, ameljnek, mint összes £gnek, legnagyobb-a felvevőképessége és befogadó készsége a mezőgazdasági termékek terén. Ez pedig a neff-" zeti szocializmus uralomra jutása éta egyre jobban megerősödött sokoldalú ipari állam; Németország. Az egyre inkább elmélyülő német-román kereske- 1 delati kapcsolatok eredményeként a román mezőgazdaság egyre jobban fejlődik. I német-román áruforgalomkedvező fejlődéséhez különösen hozzájárult az a körülmény, hogy az 1933 évi német gazdasági fellendülés alapján Németország a dél kelet európai államokra terjesztette ki kereskedelmet, és megrendeléseit, valamint bevezette a készlet-gazdálkodást. Lényeges, hogy mindkét'állam egész termelésének oly szabályozására kötelezi magát, hogy a növekv.ő árucsere a jövőben mintegy természetes eredményként következzék be. Ötéves német-román gazdasági tervet készitettek. Mindkét állam belső gazdasági politikája céljául tűzte ki, hogy a termelést és közlekedést olykép iranyitsa, amint az e terv követelményeinek megfelel. Ezzel szemben az elszámolási rendszer érvényben marad. Egészben véve a németromán elgondolás Románia gazdasági erőinek értékesítését tervezi","" Ezzel kapcsolatban fontos, hogy nem a nemzetközi tőkeberuházások haszna* sitják Románia'talajkinóseit es épiti mezőgazdaságát és iparát, hanem a két népakarata, munkája, valamint a nőmet szervezési technika. /MTI/ mm*m ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K. szekció
