Napi Hírek, 1940. január/2
1940-01-21 [0458]
^tft^ujftR ó a a K Január 20./Magyar Távirati Iroda/ mA***^ \M Á Telegrafo londoni jelentése szerint angol po 11 ti Kai és S^^SIÍ?I*SoV^S-i^ 6 ? • ^SSx 1 ^^ 0 ™^ tá ^§yal Ják a balkfni eseményeket? az angol lapok bkkaresti tudósítói arról számolnak be, hogy Románia''*asnjtín Pno ? f ág J las e ^yre inkább német befolyású területté válik. Beszámol SSri?* írSKÍJlSí? SS ii ukaresti levelezőjének arról a jelentós érői, amely szerint Karoly király kénytelen volt elfogadni a németek ajánlatait. 1 i B ó ma, jt-riiiur üü* •/ Magyar r&vixu.i iroaíi/ •%\Jf\ó\Yv. A Tribuna mai számában élesen tiltakozik az mgol és francia sajtó állandó rémhirteríesztásc clle ns A nyugati szövetségesek s ajtdja'- irja - napról-napra ujabb rémhirekkel jön elő. Az egyik nap azt halljuk, hogy a németek Hollandiát és Belgiumot támadják meg, a másik napon Svédország vagy Románia elleni támadásról hallunk hirckot. A szövetségesek sajtójának ez amaga-" tartása rendidvül gyanusés a szövetségesek titkos terveit és vágyait látszik felfedni. Ha reálisan bíráljuk meg a helyzetet - folytatja a lap meg kell állapitanunk, hogy Németországnak egyáltalában nem érdeke a neki tulajdonított támadó terveket végrehajtani, n viszály kiterjedése Kizárólag á szövetségeseknek volna érdeldikben. Ma~Néraetországnak DélkeléteurdÍ ában még van egy szabad - " r tUdejc, amellyel, ha nehezen is, de tud clekzeni. Nincs tehát órueKöbér nenézségeket támasztami Romániában. Ami Szovjetoroszorszagot illeti, foltehető, hogy ha" a szovjetoroszoknak Délkeleteurópában hadakozó kedvük támadna, a nemetek' mérséklő befolyást igyekeznének rájuk gyakorolni. Különben sem valószínű, hogy a szovjet, amelynek már Finnországban is elég sok baja van, ujabb " nenézségeket akar~magának'szerezni Délkelcteurópában. Anglia és Franciaország dolgozik tehát itt. Ha sikerül bonyodalmakat előidézniök a Balkánon, Németország előtt'ez a kapu is bezárul. A szövetségesek mindent elkövetnek, hogy kijátsszák a török szövetség által nyert kártyát. Talán Románia" is szolgálhatná ezt a célt. Hint Cian-o gróf "legutóbbi" beszéde bizonyítja, Olaszország minden tőle" telhetőt el fog követni, hogy megakadályozza a viszály kiterjedését. Ez tehát Olaszország álláspontjaEurópa és a történelem előtt. t i á r í s; iau'iiáí 2ü« /isagyci . ..irati iroda/ lft\VVCV j<i Rov* uo "Politique et Parlemantaire cimü előkelő francia loivóiratban J. Thierry cikket közöl Románia helyzetéről. Mogállapitja,hogy Erdélyben a magyarok ca a szászok.a Bánátban pedig a magyarok és a svábok összefüggő kisebbségi tömböket alkotnak s )Erdély nyugati határszélén a magyar lakosság számláranya 80 jfc-ot tesz ki. • - Románia eleinte a magyar kisebbségek beolvasztására törekedett.de a magyarok kulturális felsőbbsége és földrajzi elhelyezkedése meggátolta ennek a politikának sikerét. A cikk szerint-Románia most mintha kissé módosítana akarná eddigi kisebbségi politikáját, áe a kisebbségeknok minden okuk magván arra.hogy bizalmatlanok legyenek. Nem ez az első eset, hogy Románia'kezet nyújt nekik és igéret^eket tesz kívánságaik jövőbeli telpesitéséro. A tapasztalat ^gis^z):. mutat Ja,hogy valahányszor Románia külpolitikai helyzete megszilárdult, a kisebbségekkel kezdett tárgyalásokat azonnal félbeszakította. Igy lc^gutóbb is Franciaország és Anglia kétségtelenül akaratlanul hozzájárult-ahhoz, hogy a magyar kisebbségi ügyökben megkezdett tárgyalások elaludjanak .Amint ugyanis Románia megkapta az angol garanciát, r> tavr~<7P.láHr>T? a^ormal boltnorit rn ititöttak. . ,_
