Napi Hírek, 1940. január/1

1940-01-04 [0457]

.x w ? 5 I a » J 3­11 ^ 4./Magyar Távirati lroaa/ . ., A Rela&ioni Internazionali "Róma politikája'* ciraü ve­zércikkében Ciano gróf beszédéül foglalkozón ismét részletesen ismerteti a Duce régebbi erőfeszitéseit az európai béke megszilárditása érdekébe* " és ismerteti Mussolini minden akcióját, amelv~^-5Cfirsaillesi a ÍMXi&űAi V+m viziójára irányult. Mussolinit mindig aggasztotta az európai civilizáció '. . sorsa - irja a lap - és meg akarta menteni az euró ff. civilizáció egységét, Az T O elgondolásának nemessége most tűnik ki csak igazán teljes fényében, amikór Nyugat európa és Közép] európának egy része olyan háborúba keveredett bele, amely naponkint milliárdokba kerül. _ " Foglalkozik ezután a lap a háború közvetlen előzményei­vel es azzal, hogy Olaszország azt tanácsolta Németországnak, folytasson" olyan politikát Szovjetoroszország irányában, amely távolságot tart Szov­j etoroszországgal. Olaszország nem láthatta előre, hogy a nemet politika " megváltozik ezen a téren, hiszen adva van a nemzeti szocializmus és a bol­sevizmus ideológiai ellentéte. A lap igy fejezi be cikkét: 'Szovjetoroszország hosszú és sötét játszmába keveredett bele Finnországban. A kitartó "bolsevista propagandából Délkeleteurópában azonban azt lehet előre látni, hogy egy későbbi időben Moszkva te'rvei a balkáni dunai vidékre fognak irányulni* Nos, egészen nyilvánvaló, hogy Olaszországot ez nem hagyhatja érdektelenül. A három nagy földközi-tengeri felszigetet: az olasz felszigetet, az Ibériai és a'dunai-balkáni félsziá getet a civilizáció es a sors közössége fűzi össze, amelyet ugyanez, a tenger határoz meg.'Ha e három félsziget közül valamelyikben gyökeretver­hetne a bolsevizmus, ebben a pillanatban az egész Földközi-tenger vidéke el volna vele árasztva. Ezért tőrként, hegy a fasiszta nagytanács decem­ber 7.-én meghozta ismeretes határozatát, amely kimondta, hogy minden ami a Dunavölgyé ben. ás a Balkánon történik, nem hagyhatja érdektelenül Olasz- " országot. A szovjetorosz hadsereg elérkezett a Kárpátok szorosaihoz,.Olasz­ország azonban soha nem fogja megengedni, hogy a szovjet haderők megkísé­reljék azt, hogy dél felé átlépjek ezeket a szorosokat. Nagy vonalakban kifejezve ez Róma politikája, amely egyaránt megfelél az olasz nemzeti és az általános európai érdekéknek. Olaszország rendet, : • igazságon alapuló beket akar, hogy ezzel megteremtse"egy uj Európa előfeltételeit. . N « w Y o r k, január 4. /Havas./ Mcft ^ newyorki nagylapok washingtoni politikai munkatársai egyhangúlag oegállapitják. hogy Roosevelt elnök beszédében kifejezte az Egyesült Államoknak azt az akaratát, hogy Amerika nem óhajt katonai­lag a háborúba avatkozni. Az újságírók egyben hangsúlyozzák, hogy Roose» v°It nyiltan kifejezte rokonszenvet a szövetséges* irányában, továbbá azt hogy az Egyesült Államok kormánya olyan békében akar résztv-'nni,arai3y ent a szövetségesek raeghatároztak| A köztársasági NewYork Sun ezt irja:.Az elnök anélkül,hogy neveket emiitett volna,ujabb szégyenbélyeget sütött Szovjetoroszországra '' -.Ismét arról a bekéről beszélt,amely véget vet maj d a világ zavarainak. A NewYork Post szintén nyomatékosai rámutat az elnöki beszédnek azokra a részeire,amelyekbe n noosevelt,az elkövetkezendő béke megalkotásában vezető szerepet szán az Egyesült államoknak./MTI-./

Next

/
Thumbnails
Contents