Napi Hírek, 1940. január/1

1940-01-03 [0457]

0 Wa/Wa § A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormányzó a földmiváLésügyi miniszter ekőterjésztésér e dr.Blaske Lajos miniszteri tanácsos, országos mezőgazdasági biztosító. inJS zeti vezérigazgatót a IV» fizetési osztályba nevezte ki. Y Szf/Rn/Ln Cherbourg, január 3. /Havas/ Daladier miniszterelnök Oampinchi haditengerészeti miniszter, Darlan tengernagy, valamint a hadügyminisztérium és a haditengerészeti minisztérium több tisztjének kiseretében szerdán délelőtt Cherbourgba érkezett s megszemlélte a hadihajókat és a haditengerészeti . berendezéseket. A vendégel felszálltak a Sirocco torpedóhajóra, • « valamint az Amiral Mouenez és a Commandant Duboc figyelőhajó^ra^és szerencsekivánatutet fejezték ki azoknak a tiszteknek és tengerészeknek, akik különösen kitűntek a német tengeralattjárók elleni küzdelemben* Baladier miniszterelnök és kisérete ezután a Poneelet tengeralattjáró fedélzetére szállt. A miniszterelnök és kisérete az esti órákban tért vissza Parisba. /MTI/ Y Szf/Bn/Ln Helsinki, január 3. /Havas/ Egyhónapi kemény küzdelem után el lehet mondani, hogy a Karéliai földszoroson a finn csapatok mindenütt megtartották azt a vonalat, amaly a Vuoksi-folyótól indul ki és a Karéliai földszoros középső és nyugati részén több tavat szel keresztül. Ezen a vonalon indították a szovjetcsapatok a leghevesebb támadásokat, ügy becsülik, hogy egyedül csak a Karéliai földszoroson a szovietoroszok ezer harckocsit vetettek harcba. Az ellenség a karácsony előtti héten gyakorolta a legerősebb nyomást. A szovjet parancsnokság több alkalommal küldött az arcvonalra erősítéseket, de a támadásokat minden alkalommal nagy veszteségeket okozva visszaverték. Különösen a gépesitett és a páncélos csapatok elleni küzdelemben bizonyult kiválónak a finn harci módszer. Mindezidáig az arcvonal legkülönbözőbb részén többmint 400 harckocsit semmisítettek meg vagy zsákmányoltak a finnek. A harckocsik legnagyobb részét a Karéliai földszoroson zsákmányolták. Maguk a finnek biztosra veszik, hogy a jövőben továbbra is hatékony ellenállást tudnak kifejteni, még ha az ellenség ^szünet nélkül intéz támadást is és ha a szovj^torosz támadást heves tüzérségi tüz is támogatja. A Karéliai földszoroson állás-hábc-ru folyik, amelyben az ellenség mindenekelőtt elsáncolni igyekezett magát, Ezzel szemben az arcvonal többi részein mozgó háború folyt. A Ladoga-tótól kezdve, végig az egész keleti határon az ellenség az utakon nyomult előre, harckocsikkal és tüzérséggel támigatött csapatokkal. A háború elején a finnek arra szorítkoztak, hogy nehézségeket és súlyos veszteségeket okozzanak a szovjetorosz csapatoknak, hogy feltartóztassák előnyomulásukat, A finnek visszavonultak és elsáncoltáK magukat a már előre elkészített állásokban. Ezekből az állasokból kiindulva intézték azután a sikeres ellentámadást 4s sikerült is visszafoglalniok az elvesztett terület nagy részét. Az első sikert Tolvajarvinél érték el. Itt az ellenséget^kényszeritették, hogy harminc kilométernyire vonuljon vissza,egészen Iglajárviig. ahol a legutóbbi hét végén a szovjetorosz csapatokat megsemmisítettek és tiagy zsákmányt ejtettek. A másik döntő hadművelet . .Suomussalminál történt, ahol hatalmas szovjetorosz erőket vetettek latba, hogy Finnországot a legszűkebb részénéi kettévágják. Suomussalmit először kiürítették a finnek, azután ismét visszafoglalták. Az oroszokat egészen Kiantajárvi vidékéig vetették vissza. /Fo ly t. köv. / O«SZÁGOS LEVÉLTÁR