Napi Hírek, 1940. január/1
1940-01-15 [0457]
- /Szovjet-tiltakozás folytatása/ U Január 6.-án Koht norvég külügyminiszter átnyújtotta a szovjet követnek a norvég kormány válaszát. Eszerint a semlegesség megsértésének vádja téves értesülésekeh alapul, A norvég sajté támadásai a Szovjetunió ellen magánemberektől indulnak ki és azokat a felelős körök nem helyeslik. Ami a norvégiai toborzó bizottságok szervezését illeti, a norvég törvény tiltja a külföldön teljesitendo katonai szolgálat érdekében való sorozást, éppoly kevéssé támogatják a norvég hatóságok fegyverek vagy hadianyag szállítását Finnországba. Ha bizonyos emberek önként külföldre mennek, hogy résztvegyenek a háborúban, ez a norvég korány felfogása szerint nem jelenti a semlegesség megsértését és fegyvereknek Norvégián keresztül való szállitása sem ellenkezik a nemzetközi joggal, A norvég kor/f|ány válaszának végén kijelenti, hogy megőrizte az idegen államokban folyó háborúval szemben eddig tanúsított semlegességét és a jövőben is meg akarja őrizni. A norvég kormány remélj hogy a Szovjetunió és Norvégia között fennálló barátságos kapcsolatok a jövőben is megmaradnak. Günther svéd külügyminiszter január 10.-én átnyújtotta a svéd kormány válaszát. Ebben kifejtik, hogy a svéd nép meleg rokonszenvet érez Finnország iránt* ami a sajtóban visszatükröződik. A svéd törvények mindazonáltal tiltják idegen hatalmak és azok képviselőinek kihívását. A svéd kormány nézete szerint som a svéd sajtóval szemben elfoglalt magatartása, sompedig bármilyon más téron való ténykedései nem adhatnak okot a Szovjetuniónak, hogy vádat emeljen Svédország jllen. Ezek a vádak nagyrészt helytelen értesüléseken alapulnak. Különösen pedig nem felelnek meg a tónyeknok az önkéntes toborzásról szóló állitások,, önKénteseketcl.ak magánkezdeményezésre toboüsztak $s az önkéntesek száma nem felel meg a szovjetkoraány állitásának. A svéd hatóságok nec támogatják az önkéntesek toborzását és tisztek és közlegények, akik Svédországban szolgálatot teljesítenek, nem vesznek részt önkc-htesokként a finn hiboruban. Különböző árunak Finnországba való szállitása vagy Svédországon való kcresztülszállitása miatt noa érhoti szemrehányás Svédországot. Svédország igyekszik fenntartani más országokkal való gazdasági kapcsolatait, Finnország importálhat Svcdorszőgból es az átmenő-forgalom utján különböző árukat kaphat, amolyekre Finnországpan szükség van. A svéd kormány nem tartja lehetségesnek, hogy megváltoztassa ozt a magatartását'és megszoritsa a Svédország és Finnország közötti csere-koroskodŐlmot, A svéd kormány válasza végül kifejezést ad annak a reaőnynok, hogy a kifejtett szempontok kiküszöbölik az összes félreértéseket Svédország es a Szovjetunió között ós bebizonyítják a szovjetkormánygak. hogy nincs ok a svéd kormány mogvádolására. A svéd kormány nem folytat támadó -politikát a Szovjetunióval szemben és az az óhaja, hogy minden félreértést elkerüljön a kölcsönös kapcsolatokban, A norvég és különösen a svéd kormány válaszai- - folytatja a Szovjet Távirati Iroda - nem tekinthetők teljesen kiclégitőnek. A két kormány nem tagad minden tényt, ami bizonyltja, hogy a maguk részéről megsértik a semlegességet. Ez a politika veszélybket rejt'magában és bizonyit ja'-" hogy a svéd es norvég kormány nom tanusit elegendő ellenállást azoknak tó akciójával szömben, amelyek igyokozhok Svédországot és Norvégiát a Szovjetunió elleni háborúba belekeverni,/MTI/