Napi Hírek, 1940. január/1
1940-01-12 [0457]
L Bl/Ho London, ianuár 12./Magyar Távirati Iroda./ Mint Tashirgtonból jelentik, Roosevelt elnök kijelentette* a 7ehér Ház sajtó értekezletén, hogy falkérte valennyi párt vozefiőit, készítsen" javaslatot Finnország •aogsegitéséről. Az cinek hangoztatta, hogy a finn függetlenség fenntartásának szükségessége nem lehet p rtá politikai kérdés az^gyesult SHaffiok szám ra. .*z újságíróknak arra a kérdésére, hogy vájjon kölcsönnyújtás vagy fegyverek szállítása utján s-gélyczi-o Am rika a finneket,Roosevelt felelt';, hogy a teonM lepós törraes.étéről meg nincs fogalma. — Hff Küm Gs/Rn Genf, január 12, /Magyar Távirati Iroda/ |sj A Der Bund "A velencei megbeszélések" cim alatt közli budapesti tudósitójának vezércikkét, amely a többi között igy szól: A magyar külügyminiszter é's olasz kartársa velencei találkozója valamennyi külföldi ország sajtójában élénkrvisszhangot keltett, oVenélkül is előrelátható volt, nogy a találkozó rendkívüli jelentőségű. fl?ak a Balkán ós a dunavidéki helyzetet Eell szemügyre venni, hogy felismerjük, miről is van szó tulajdonkénen. Olaszország bolsevistaellenes magatartása és az az akarata, hogy Szovjetoroször-"" szág előretörését saját érdekterületére, a Duna középső és alsó szakaszán feltartóztassa, valósággal kötelességévé teszik a vezetést ez egyetlen semleges szárazföldi nagyhatalom számára; Budapest és Bukarest koíött azonban a feszültség a legutóbbi hetek folyamán szemlátomást " kiéleződött, Bukarestben nemcsak niányzik a romái iái magyar kisebbség iránti várt és követelt megértés, hanem ellenkezőleg, újból fel szaki tották azokat a sebekot, amelyeket Trianon ütött Magyarország nemz üti öntudatán. Nyilvánvalóan kétségtelen az, hogy Délkeleteurópaban az esetleges szovjetorosz előretörés első célja Románia, Tekintettel erre a veszélyre voltaképen el lehetne várni, hogy Románia és Magyarország összefogj - hogy szemheszálhasson a közös fenyegetéssel. Ez azonban nan fog menni. Magyarország nan nyugodott bele Erdély elvesztésébe és~ma az eddiginél is kevesebb oka van a lemondásra amit Bukarest az együttműködés előfeltételeként tüntet fel, Másfelől &zönban~"Magyarorszagnak nem szándéka, hogy Romániát saját előnyére kihasználja. Ha azonban Romániát a szovjetoroszok megtámadnák - anélkül, hogy elég sikeresen tudna védekezni - akkor lehetséges lenne; hogy Magyarország saját érdekében, de egyúttal Európa érdekében kénytelen lenne cselekedni. A magyaroknak oz"esotbcn törekedniük kellene a Keleti-Kárpátok megszállására, . . hogy ne tegyék ki saját magukat a le-rohanásnak és a szovjet - » orosz zászlóaljaknak ne nyissák meg az utat Középeurópa és a Balkán felé. Ha emiatt a magyaroknak szemrehányást"akarnának tenni,Budapest ezt válaszolhatja: aTrianonért felelős tényezőknek a bűne az, hogy CsonkaMagyarország sok figyelmeztetése és tiltakozása ellenére elmulasztották megteremteni az együttműködés alapjait. A tl-rületi vitás kérdéseket - amennyiben Bukarest saját érdekéből nem iut'jobb belátásra - el akarják napolni a békekötésig , akkor azonban ,~ - v Olaszország a magyar álláspont értelmében e Kérdéseket is képviselni fogja és Budapesten joggal hihetik, hogy ez teljes lojalitással fog tört enni. Jugoszlávia helyzete a velencei tárgyalásokon természetes® külön szerepet játszott, Mifid Magyarország, mind Jugoszlávia a legszö-" rosabban kancsoI°dik Rómához, Jugoszlávia mint a Balkán-szövetség tagja még mindig közelebb áll Romániához és ez talán még előny is, amikor időnként mutatkozó szomszédi ellentétek áthidalásáról van szó. Érdekes, hogy a nőmet sajtó tel josen pozitiv értelemben méltatja a velencei megbeszélések eredményeit. * - nn ^. J ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
