Napi Hírek, 1940. január/1

1940-01-12 [0457]

HT Küm Dn London, január 11. /Magyar Távirati Iroda/ Budapesti Reuter-távirat idézi a Pester Lloyd vezércikkét az olasz-magyar összetartásról. Berlini Reuter-távirat szerint a hivatalos német hírszolgálati iroda cáfolja azt a hirt, hogy Csáky István £róf nemsokára újból Olaszországba utazik. Római Reuter-jelentés- a Csáky-Ciano-megbeszélesek a legnagyobb érdeklődést keltették Görögországban, ahol megelégedéssel hangozlátják, hogy Olaszország el akarja szigetelni a háborút s az igazságos bekéért akar "tovább dolgozni. A News Review szerint Károly király besszarábiai beszédéből egyesek arra következtetnek, hogy Romániával lehet már alkudni. Mások szerint a beszéd azt jelentené, hogy Károly király ugy érzi, egyedül is bir Sztálinnal. A Time and Tide szerint a nyugati szövetségesek nem maradhatnának közömbösek, még ha nem is szavatolták Romániát, mert a Románia elleni szovjetorosz fenyegetés az egész Balkánt és a keleti Földközi-tengert, ezzel-együtt pedig a szövetségesek es Törökország létérdekeit is veszélyeztetné • A Manchester Guardian vezércikke a velencei megbe-ezélé*. sekkel foglalkozva azt irja, hogy a Balkánon a szilárdság legerősebb tényezője Olaszország befolyása, amely mindig Délkelet európa felé tekintett és amelynek gazdasági érdekei és történelmi hagyományai a Balkán felé irányul-" nak. Olaszország más érdeke is fűződik még a"Balkan békéjéhez: az orosz kommunizmus fenyegetésének elhárítása. Az uj szovjetorosz-magyar határ csak 380 mérföldnyire van Olaszországtól és ezZel nemcsak egy másik nagyhatalom került jóformán Olaszország lőtávolába,, hanem terjeüéssel fenyeget az a tan is, amelyet Olaszország es a Szentszék a mai idŐK legsúlyosabb átkának tekint. Olaszország és Magyarország között sok közös vonás van* ' Egyiket kielégítetlenül hagyta a versaillesi szerződés, mig a másikat a trianoni szerződés kegyetlenül megcsonkította. Magyarország borzalmas tapasztalazokat szerzett a kommunizmus tekintetében 1919-ben, ami mély nyomot hagyott a nemzet lelkén. Olaszország rokonszenvez Magyarországnak azzal a kívánságával, hogy csonka területét Erdély egy részével növelje. Ismeri azt az érvet, hogy a legerősebb bástya a szovjetorosz előrenyomulás ellen a Kárpátok hegylánca volna, amely Erdélyt a tulajdonképeni Romániától elválasztja és amelyről a magyarok azt állit iák, hogy jól megvédené. A balkáni országok csak ugy menekülhetnek meg a háborútól, ha egymás elleni követeléseiket barátságos uton intézik el. A lap másik helyen részletesen ismerteti a romániai kisebbségek számarányát. " "