Napi Hírek, 1940. január/1

1940-01-04 [0457]

Rt küm Kö/Vi Berlin, larjuár 4. /Magyar Távirati Iroda/ "Magyarország az idők sodrában" címmel a Berlina* Lokalanzeiger budapesti külontudóéáto iának cikkét közli Magyarország külpolitika iáról és e politika fő irányáról, amely a trianoni békeparancs meg** szüntetésére törekszik, A lap többek között a következőket írja: A magyar külpolitika felfogásának egységességét meg- magyarázza a trianoni tragédia. Ez a kiindulópontja a magyar külpolitika minden célkitűzésének. Ezek a célkitűzések ebben a jelszóban JcifeSezéstö; békés revíziót. Egyöntetű akarata ez az egész magyar nemzetnek

# /^ffc&Xj Melyik európai hatalmi csoporthoz tartozik Magyarország ? • k Német Birodalom a Pűhrer vezetése alatt fokról-fokra szétzúzta Versaillest, Németország mellett Olaszország is zászlajára irta a revíziót; Ebből önként következik a magyar külpolitika második eleme: a tengellyel való szoros együttműködés. Ezt az állásfoglalást előmozdítja egyfelől az érzelemből és aaonos vérmérsékletből fakadó vonzalom Olaszország iránt, másfelől az a tudat, hogy Magyarország évszázadok óta szoros kapcsolatban áll a német kultürvil ággal, A nagyhatalmakhoz való viszony mellett természetesen lényegesen jelentős a magyar külpolitika számára a déli és keleti szomszédokhoz való viszony is. Sőt ennek jelenleg bizonyos időszerűsége is van, mert az utóbbi időbon sokat beszélnek Budapest és Belgrád közeledéséről és arról is volt szó, hogy Románia szükségesnek tartja újból feleieveniteni a BalkánWimb tervét. Bárhol rejlik azonban e tömb gondolatának eredetei ez a gondolat ma már csak az üzletből politizálok vágyálmaként kisért; Ha Magyarország résztvonne ebben az állítólagos bal kantömörülésben, ez budapesti irányadó körök egyöntetű meggyőződése szerint nemcsak, megnehezítené a két nagyhatalomhoz való viszonyt, hanem minden haszon nélkül megnövelné a kockázatot olyan más államok javára, amelyekkel szemben Magyarország, meggyőződése szerint jogos igényeket támaszt. De semmit sem t e kint énén eknudapesten kevésbé lehetségesnek, mint a revíziós gondolat gyöngitését vagy epen az olyan politikát, amely egyot jelentene a revízióról való lemondással. Természetesen mindezekről a dolgokról nincs szó a magyar-jugoszláv baráti viszony kialakításának kérdéseben. Dc ez a fejlődés magyar részen is minden bizonnyal a legszorosabban összefügg az egész balkáni helyzet megítélésével, A magyar revíziós politika alfája és ómegája - fejezi be cikkét a lap - azonban Erdély, amely ma Romániahoz tartozik. Budapesten igen nagy súlyt helyeznek arra, hogy aláhúzóttan hangsúlyozzák minden revíziós törekvés békés jellegét. Mindamellett a magyar külpolitikának e lényeges revíziós vonása olyan valóság marad, amelyet senki sffli titkol s igy ennek világánál kell szemügyre venni a szomszédokhoz való viszony minden jelenségét. W Bs/Bs/jjl Berlin , január 4. /Német Távirati Iroda/ IT A német háborús gazdálkodás egységes irányítása eéljáh^l G

$ring vezértábornagy maga vette kezébe a háborús gazdálkodás irányitágát. Ezentúl háborús gazdasági ügyekben ő lesz a legfelsőbb hetőságg Ezenkívül valamennyi legfőbb állami hatóságot, amely vonatkozásban ált a háború© gazdálkodással, központi főtanáccsá foglalják össze, Göring vazértábojmagyot Korner államtitkár helyettesit! a főtanács vezetésében« /MTI/