Napi Hírek, 1939. december/2

1939-12-16 [0456]

RF Ku/Dn R o m a , december 16. /&#UÍ$y ~ f*é$td#*) Ciano gróf külügyminiszter beszédében a komintérnetlenes paktum történetének, létrejöttének és következményeinek felsorolása után rámutatott arra, hogy amikor ez éí márciusában Németország megszállta Csehországot és Morvaországot, Olaszország pedig egy hónappal később Albániát, ez a két akció egymással sammiféle összefüggésben nem állott. Mindkét esemény egymástól teljesen függetlenül történt. Az albán-olasz unió létrehozása tulajdonképen csak megkoronázása volt a két nép között fennálló hagyományos kapcsolatoknak. Ciano hangsúlyozta, hogy Albánia megszállásáve 1 Olaszország semmiféle külföldi hatalmat nem fenyegetett. Ezután szóvátette a Lengyelországnak nyújtott angolfrancia garancia ügyét, majd rátért a május 22.-én kötött olasz-német egyezményre, hangsúlyozva, hogy e*. az egyezmény senki ellen nem irányult. Senki sem vonhatta kétségbe Németország őszinte békevágyát. Az angolfrancia garancia azonban a végsőkig felbátoritotta a lengyeleket, akik semmiféle engedményre nem voltak hajlandók. Olaszország minden erejét latba vetette, hogy békés elintézést hozzon létre és még az augusztus 11.-étéi 13,-áig tartó salzburgi értekezlet nyilvánvaló sikertelensége után sem adta fel a reményt a békés megoldásra. Ciano beszámolt Hitlerrel és Ribbentroppal folytatott személyes tárgyalásairól és rámutatott arra, hogy már a salzburgi összejövetel után nyilvánvaló volt a fegyveres konfliktus elkerülhetetlensége, Olaszország utolsó pillanatig nem adta fel a reményt. Közben bekövetkezett a német-orosz közeledés és a németek meg-nem-támadási egyezményt kötöttek az oroszokkal. Ciano ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy az angolok és franciák négy teljes hónapig hiába kisérléteztek Moszkvában egyezmény kötésével, bár minden lehetőt megtettek az egyezmény létrejötte érdekében. . Ciano megállapította, hogy Németország soha sem közeledett volna a Szovjethez, ha a demokráciák nem vettek volna tudomást a Szovjetről. Olaszország szeptember elsején teljesen tisztán és min- den kétséget kizáró módon leszögezte álláspontját, amely abban áll, hogy nem bocsátkozik semmiféle katonai kezdeményezésbe, hanem a fegyveres várakozás álláspontjára helyezkedik. Ciano a leghatározottabban megcáfolta azokat a felte vésőket, mintha Olaszországnak háborús céljai lennének. Rámutatott arra, hogy 1911 óta Olaszország több háborús mint békés napot látott. Megcáfolta azt c lehetetlen beállítást, mintha az olasz nép nem lenne egybeforrva a fasiszta kormányzattal:, és az uralkodóházzal, Ugyancs:.k valótlannak minősítette azt a hírt, mintha bármely nemzet felvilágosítást vagy biztosítékokat kért volna Olaszország jövőbeli magatartására vonatkozólag. A német-olasz viszony teljesen változatlan s ezt a viszonyt a két állam közötti egyezmény és szoros baráti kapcsolatok szabályozzák. Olaszország mindez ideig semmiféle kezdeményező lépést nem tett a semleges államok egymás közötti együttműködésének szilárd formába öntése érdekében. A különböző államokkal való viszonyra rátérve megállapította Ciano, hogy Jugoszlávia és Olaszország között igen szivélyes kapcsolatok állanak fenn, amelyek a jövőbeli békés fejlődés biztosité&ai. /Folyt, köv./