Napi Hírek, 1939. december/1

1939-12-08 [0455]

Ku/Vv D r e z d a , december 8. N A drezdai állami operaházban nagy sikerre] tattak be Pásztory Kázmér ballettjét, az Árvalányhajat /Aschonbrö -Goldhaar/. A bájos ballett, amelynek szövegkönyvét Do.hnányi Ernőm Galafrés Elza irta, Kratina Valéria, az ismoitnevü ballettmestomő rendezésében került bemutatásra, A ballett témája tulajdonképen nem egyéb Hamupipőke mesójénok magyar változatánál Donnányiné szellemes átdolgozásában. Hamupipőke, akinek haja aranyszínűén csillog, a ballett meséjében is szegény elhagyatott leány, akit gonosz mostohája és mostohatestvérei állandóan bántalmaznak, mig végül annyi megaláztatás és ütlegelés után ragyogó tündérien szép királynővé válik. Kratina Valéria művészi vezetésének sikerült a mese világának valószínűtlenül ás fantasztikusan ható élémyeit, a jó és a rossz áthidalhatatlan ellentétét megrázóan és szivhozszőlóan érzékeltetni. A ballett ögyos jelenetei ugy hatnak, mintha valamilyen régi mesekönyv válnék élő valósággá. S a mesekönyv alakjai egymásután elevenednek meg a nézők szemei előtt, Pásztory Kázmér zenéje szerves alkotórésze onnok a bűbájos, titokzatosan megelevenedő koretnok. Ez a zeno romantikus, színesen ti3Zta és mindig szivhezszóló* Taktusról taktusra követi a tánccá vált mesét. Különösön nagy hatást keltett a Hamupipőke téma kecsessége, az idősebb nővér tánca, az udvari vadász meg-megujuló kérdése a harmadik leány holléte iránt, végül az erényes düh kitörését érzékeltető kettős és az anya sirjánál felbukkanó kisértetek tánca. Gera Mahlko, a drezdai állami opera fiatal és igen tehetséges szólótáncosnője valósággal ideális alakitója volt Hamupipőke bűbájos alakjának. A királyfi szerepét Róbert Mayer, az udvari vadász szerepét podig Fritz Schultz játszotta nagy sikerrel, mig a gonosz mostoha és a hiu nővérek szerepébon Schliobenné, Linnie Ferriök és Tha Weiss arattak megérdemelt sikert. A királyi ünnepség középpontjában Hans Dittrich állott és Gino Neppa mesteri volt a komolyan fontoskodó udvarmester szerepében. A derab hatásához nagyban hozzájárultak az Elisabeth von Auenmüller által tervezett szinpompás jelmezük és szinpadi képek, valamint a drezdai állami operaház zenészei, akik Willi Czornik karnagy vezetésével hü tolmácsolói voltak a darab művészi gondolatának* A közönség lelkesen ünnepulte Pásztory Kázmért, akinek Kratina Valériával és a darab szereplőivel együtt ismételten meg kellett jelanniök a függöny előtt. /MTl/