Napi Hírek, 1939. december/1

1939-12-08 [0455]

P á r i 3 « december 7, /Magyar Távirati Iroda/" H"t fcurvi ^ nyugati nagyhatalmak' fővárosaiban élénk ütemben^folyik a népszövetségi tanácsülés diplomáciai előkészítése. A Qufli d'Orsay és az angol külügyminiszter kőzett szerda óta szoros érintkezés áll fenn és -mint azt francia részről hangoztatják - a két nagyhatalom-kormányai Genfben minden kérdésben azonos módon fognak állást foglalni. Jóllehet PáriS es ^London a leghatározottabban elítélik a szov jetkormány támadó magatartását, diplomáciai körökben lehetségesnek tartják., hogy a nyugati nagyhatalmak Genfben még tesznek'egy utolsó ki-" sérletet a finn-szovjet ellentét jogi eszközökkel való rendezése érdekeben, lilegjegyzik itt, nogy maga Finnország is a népszövetséghez intézett beadványában az alapokmánynak csupán azokra a cikkelyeire hivatkozott, amelyek a békés és jogi megoldást lehetővé teszik és nem"kérte a tanácstól kényszerrendszabályok-. alkalmazását Moszkvával szemben,, Kérdés'viszont, hogy a tervbevett békés megoldás szempontjából célravezető volna-e," ha~a tanács Szovietoroszországot az argentínai javaslat értelmében egyszerűen kirekesztene tarjai közüle E kérdésekben francia hivatalos körök":en nagy tartózkodással foglalnak állást ás nyilván nem akarnak elhamarkodott""-'a laszadással ele bevágni a francia ésangöl kormány hivatalos döntéseinek* /* Temps csütörtökön esto a genfi tanácsüléssel és a nyugati nagyhatalmak magatartásával foglalkozva nyílt formában felveti a kérdést," vaijon Nagybritannia és Franciaország határozottan a megtámadott Finnország melle fog-e sorakozni, avagy a kir, nagyhatalom arra az álláspontra helyezkedik-e. hogy a Finn-öböleen lejátszódó események semminő összefüggésben sem állanak a nyugateurooai háborúval•' " - Mindkét magatartás kétségtelenül kockázatokkal jár = irja a Temps. Ha a két nyugati nagyaatalom közösseget vállal a finn függetlenség ügyével, ugy ezáltal megszilárdítja a német-szovjet szövetséget és ekkor szertefoszlik az a titkos reménység is,hogy Berlin,-ás Moszkva előbb utóbb ellentétbe kerülhet egvmá^ea] . Viszont ne feledjük el - folyavatca a iwups - hogy a fegyverben álló nyugati nagyhatalmak suivo* ^bírálatoknak tennék ki magukat, h& hBboxnioak ri-* hősiesen veaeitező Finnország mellé" sorakozni. Biztosak lehetünk abban, hogy valamennyi semleges állam szeme rajtunk függ és v lamennyien figyelik, - hogy milyen*, arélyrol' ós eltökéltségről teszünk tanúságot a finn-kérdésben, Azok az államok, amelyeket a finn tragidiához"hasonló veszélyek fenyegetnek, - szorongva és reménykedve'lesik, nogy megtesszük-e a várvavárt lépést, Szek az államok a mi mostani magatartásunkból arra fognak majd következtetni, hogy ha egy napon ök kerülnek veszélybe, ugyanúgy fogunk maád eljárni velük szemben is. Ettől teszik függővé, hogy bizakodással telanfcsonek-e a jövő elé, avagy eleve beletörődjenek a kikerü] hetetlen végzetb •. 0 aaeilett Amerika felé is tekintünk. A szovjet eljárása a felháborodás viharát költette fel az Újvilágban és ez a felháborodás hatalmas erkölcsi koalíció kiindulópontja lőhet, amelynek természetos középpontját és mozgató lelkét a francia-angol összefogás alkothatná, /Folyt, köv, /