Napi Hírek, 1939. november/2

1939-11-17 [0454]

PB HT Küm. Mr/Mo/Bl/Zs Bern, november 17. A Bund cimü svájci lap budapesti • tudósitó ja "Róma és Moszkva között - Magyarország és az uj Balkánpolitika körüli fejtegetések" cimmel foglalkozik Magyarország külpolitikai helyzetével és egyebek között ezeket irja: Bel kelet európa kisebb államai, beleértve Magyarországot, nem akarnak háborúba-keveredni, hanem valamennyi szomszédjukkal joyiszönyt kivannak fenntartani. Az egyensúly azonban , amely azelőtt nagyjából fenn­állott, most megbomlott, mert Németország messzemenően lekötötte magát a nyugati háborúval és délkeleten uj barátjának,szabad kezet kellett adnia. Hogy milyen mértékben, azt senki sem tudja, arról nem is beszél senki. Moszkva ugyanis mostanáig a szomszédos államok felé barátságos arcot mutat. Ezért minden államnak, amely nem folytat hatönálló nagyhatalmi politikát és erősebb hatalomra kény telén-támaszkodni, csak Olaszországban és Olasz­országnak délkelet európai befolyása biztosításában reménykedhet ik. Különösen áll ,ez Magyarországra, Budapest a legnagyobb rokonszenvvel viseltetik Rómának ama felhívása iránt, hogy a Duna-völgyé ben megerősítse befolyását. Ez nem érdekbarátság, amely a pillanat szükségletei­ből fakad, hanem"olyan közösség, amely az utóbbi tizenöt év történeteben mind erősebben kifejlődött és amely mélyen gyökerezik a nép tudatában - és amely más barátok eltérő felfogásával szemben is megállta a próbát, Magyar­országnak sikerült uj északi szomszédjával korrekt viszonyt teremtenie. Egyébkent éppen Magyarország a legnagyobb mértékben immúnis a kommunista bacillussal szemben, mert annak hatásait egyszer már a maga bőrén megis­merte. A Romániával fennálló korrekt viszony', a Bulgáriával való barát­ságos és a Ju -oszláviával fennálló hangsúlyozottan szívélyes vi szony elég­gé világosan mutatja, hogy Magyarország megteszi a magáét Dél kelet európa semlegesítése érdekében. Távol áll azonban a magyaroktól, hogy szorosabban lekössék magukat a tömbalakitási törekvésekhez, annál is inkább, mert az egyes balkáni államok közötti ellentétek folytán ma még nem lehet megiíé 1­ni, vájjon sor kerül-e és milyen mértékben a szorosabb együttműködésre. Budapest azzal a készségével,' hogy elvi követeléseit, alkalmasabb időpont­ra " halassza, még külföldön sem találkozott mindig a remélt megértéssel. Ellentétben a nyugati semleges államokkal, amelyeknek tartaniok kell attól, hogy a háborús összecsapás az ő területeikre is átterjed, itt a semlegesség kérdéseit bizonyára azzal a belső feszültség­gel ^kezelik, amely minden nép életbevágó kérdéseit megilleti, de mégis valóban figyelemreméltó nyugalommal és tárgyilagossággal. Budapest" külső képén nyomat sem találni a háborús fenyegetettségnek és az ellene való védekezésnek. Az emberek életébe 1 , a lehető legcsekélyebb mértékben"avat­koznak bele, a mindennapi élet nyugodt mderben folyik. Ehhez minden bizony­nyal hozzájárul, hogy a magyar külpolitikának^ azt a szándékát, hogy min­den kalandtól távoitartsa magát, az egész nép helyesli, de hozzájárul az az érzés is, hogy senki sem merészelhet Magyarország ellen jogtalan- ágot elkövetni, anélkül, hogy ezzel ki ne hivná"maga ellen az olas' 7 nagyha­talmat. .Ez az érzés, amelyet semmiféle egyezmény vagy szerződés nem indokol, kifejezi ' - a Róma és Buaapest érdekeinek egyneműségébe vetett feltétlen bizalmat, .amely a legerősebben ellensúlyoz minden esetleg más irányú be­folyást. /MTI/

Next

/
Thumbnails
Contents