Napi Hírek, 1939. november/2
1939-11-29 [0454]
0 Z«/Zs /Esterházy gróf beszédének II. fálytatása./ Magyarország felé valóságos szellemi zár áll fenn. Magyarországi sajtótermékek, ujs'lgok, könyvek a legszűkebb mértékben jöhetnek Szlovákiába. Ha ezzel a törzsmagvarokkal való lelki és szellemi közösséget reméli valaki gyengíteni, vagy megbontani, az örök isteni és emberi igazságok bevehetetlen kapuját döngeti, A szabad véleménynyilvánítás már szinte anakronizmusnak tetszik és több bajt okoz. mint jót." Tulsok befolyás jut besugásnsk és rosszindulatnak és a gyanúsított vagv vádlott gyakran nem védekez et, mert nem jut tudomására ki, miért, mivel gyanúsítja, vagy vádolja. Enyhíteni kellene a köz igazgatási uton munkatáborba utáltakkal való bánásmódon, is. Legalább ad jani: módot, Hogy nyilatkozhassak és védekezhessék az, akit internálni akarnék es ne függjön az internálás tartama ismeretlen körülmén vek tői. Az iskolaügy terén ugyanazok, a magyarság követelései és sérelmei, mint Csehszlovákia idején voltak. Főleg az állam pénzügvi nehézségeinek szeretné- tulajdonítani, nogy a magyar iskolaüggyel kapcsolatban csakis sérelmekre mutathat ra. Az iskolaügy terén sem lehetnék'mértékadóak az 1938. december 3l.-i népszámlálás adatai ' mert hevenyészve, célzatosan és bámulatos hozzá: nem értéssel bonyolították le. Minden magvar szülő szabadon irathassa be gyermekét magyar iskolába. A magyarság ragaszkodik a részére törvényben bizo'tsitott intézményekhez. 'Gazdasági téren a magyarok fokozottan érzik a lényegében irányított gazdálkodás rendkívül h^tre.nyos súlyát és érthetetlen szamukra, miért kell a szlovák uralom alatt teljésen háttérbe szorulnia és elpusztulnia a maeyar tőkéhek,vállalkozási kedvnek, kereskedelemnek, nagy-.és kisiparnak. Sine'ir- et studio meg kell állapítanom. - mondta Esterházy, - hogy a magyarság gazdasági helyzete ma rosszabb, mint volt a cseh-szlovák uralom alatt . A szlovákiai magyarságot tervszerűen és rendszeresen kiszorítják a gazdasági élet egész területéről. Sülvos hátrányt jelent a magyarságnak a szövetkezeti kérdés" elintézetlen volta is. Esterházy gróf befejezésül Pozsonynak az ország főváros.:* nak minden tekintetben rendezetlen helyzetére tért' rá. A bécsi aöntés értelmében Pozsonyban az egyes népcsoport okát teljes egyenjogúság illeti megj - mondotta. Aki' körültekint a városházán, vagv a városban,"megállapíthatjá, hogv. a f valóság olyan, mintha soha hasonló döntés nem történt volna. Már a külsőségek rácáfolnak az egyenjogúságra, ameÍvből minden téren a haro-**mnvolvüség.következnék. Ennek pedig sehol sincs semmi nyoma. Mindez a megboldogult cseh-szlovak uralomra emlékeztet és szeretné, annak szomorú hagyatékát látni ebben, amelyet mihamarabb likvidáljanak. A városházi uralom fit'tvethánvt a bécsi döntésnek, amelyet két nagyhatalom hozott és magyarellenes' intézkedések hosszú sorozatival iparkodik,azt' a látszatot kelteni, mintha Pozsonyban már nem volna magyar és mintha Pozsonyhoz a magyaroknak nem volna semmi' közük. Pedig_ van meg,itt vagy 30.000, amit pártat! an népszámlálás feltétlenül megállapíthatna . Érthetőek lennének a magyarellenes intézkedések, ha esetleg egy' cezaromaniától elvakult istentagadó bolsevistától erednének, de nem érthetőek, ha papi talár fedi azt, aki akként rendelkezik. A pozsonvi városházán is mielőb 1 rendet kell teremteni es nemcsak az egyenjogúságnak kell' érvénvt szerezni, hanem jóvá kell tenni minden eddigi sérelmet. Kérte a kormánv minden t agját, intézkedjék, hogy a magvar és a szlovák küldöttség közötti tárgyaláson kiala^kult keévéző légkört semmi sem zavarja meg, különösen az állampolgársági kérdésekben. Sorsunk az Úristen kezében van. - fejezte be beszédét Esterházy gróf - elsősorban tőle kérem tehát az itteni magyarok sorsának jobbrafordulását, aminek eléréséig az eddigi önfegyelemmel, béketűréssel és kitartással vállaljuk a ránk háruló küzdelmeket• kormánynyilatkozat elfogadását a kérdéseire adandó választól tette függővé. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
