Napi Hírek, 1939. november/2

1939-11-29 [0454]

-o- Szf/Szf/Vu Bukarest,, november 29,/Orient Radio/ Gafencú román külügyminiszter a szenátus és a kamara egyesített külügyi bizottsága előtt nagyszabású expozét mondott, Romániának a háború kitörésekor elfoglalt álláspontját meghatározva kijelentette, hogy Románia nem utasította vissza sohasem a politikai és a gazdasági együttműködést és külső feladatainak teliesitésében, valamint az ország sérthetetlenségének és függetlenségének fenntartásában mindig megtartotta a helyes egyensúlyt. Emlékeztetett a Németországgal tavasszal megkötött gazdasági^egyezményre, amely nemcsak kiváló árücsereforgalmí, hanem igazi békeeszköznek' is bizonyult. IMlékeztetétt tofábbá nz Anglia és Franciaország által nyújtott általános és oontos szavatosságra, amely hozzájárult ahhoz, hogy Románia szomszédaival a bizalmon alapuló kapcsa latokat építsen ki. Hangoztatta, hogy az ország valamennyi hadviselő hatalommal ugyanolyan kapcsolatokat tart fenn es irántuk" ugyanolyan érzelemmel viselte-tik^ mint a múltban. Gaiencu ismertette ezután a benemavátkozásra és a semlegesség fenntartására a, háború kitörésekor hozott határozatok történetét. 1939 szeptember 17.- n uj helyzet alakult ki a lengyel vezető férfiaknak ama kibánsága következtében, hogy Romániába menekülhessenek és a szovjetkormány ama közlése folytán, amelyben tudatta, hogy csapatainak parancsot adott a lengyel határ átlépésére, A román kormány akkor a következő hivatalos jelentést adta ki: "Azok a különleges körülmények, amely ek között a szeptember 17,-i lengyelországi eseménycE lefolytak,' valamint az a tény hogy a lengyel kormány területűnkre menekült, Romániát meg- r erősítették abban az elhatározásában, hogy a hadviselő államokkal szemben folytassa a legszigorúbb semlegességet". Kettős feladat előtt álltunk: 1./ Befogadni a lengyel menekülteke s ezzel emberi és baráti kötelességet teljesíteni, de ugyan akkor alkalmaznunk kellett a katonai menekültekre a semlegesség által meghatározott szabályokat, 2./ Meghatározni Szovjetoroszorszaggal való viszonyunkat. Tudattuk azt az óhajunkat, hogy Oroszországgal meg akarjuk tartani békés kapcsolatainkat, amelyek a semlegesség politikáján nyugszanak Emlékeztetett ezután Gafencu arra, hogy a Briand és " Kellogg-szerződések után más. Oroszországgal kötött szerződések is következtek, amelyek meghatározták a biztonsági kötelezettségeket. - - Ez a politika megegyezett azokkal az elvekkel, amelyeket június 9,-i beszédemben leszögeztem: Nem szabad egyetlen velünk határos nagyhatalomra támaszkodnunk, hogy elkerüljük ezeknek a nagyhatalmaknak összeütközéseit határainkon vagy a mi területünkön. Az erős és független Románia a biztonság zálogát jelenti a bennünket környező államok számár aMeg vagyunk győződve arrol,

? hogy keleti szomszédaink és közöttünk hiv<> tásunk_tekintetében nincs ütközőpont és hiszünk a bfikés együttműködés politikájában, amelyet a szovjet köztársaság is megerősít és hiszünk a Románia által követett függetlenségi politikában. Megelégedéssel emlékezett meg a külügyminiszter "arról, hogr a török-szovjet viszony semmiben sem romlott meg a moszkvai tárgyalások időleges megszakadása miatt. Hangsúlyozta ezután a balkánállamok és Románia közti jóviszonyt. - Rokonszenvvel kisérjük Jugoszláviának a belső konszo- " lidácio érdekében kifejtett erőfeszítéseit és a szomszédaival való viszony javulását. Törökország lojális magatartásában a teljes békés biztonság fenntartására irányuló szándékot látjuk és azt hogy meg akarja akadályozni a háborúnak ezekre a videkökre való kiterjesztését. /Fclyt.köv./