Napi Hírek, 1939. november/2

1939-11-27 [0454]

Y Bl/Ho/L /Chamberlain rádióbeszéde. I.folytatás./ Chamberlain a ín Hí! örömöt fejezte ki, hogy nz áldatok száma végtelenül kevés az 1914. évi háború első hónapjai>val összehoso nlit va, majd felsorolta azokat a különféle korlátozásokati vesztesigekot és gondokat, amelyek a háború miatt a polgári lakosságot sújtják, visszatérve azután a tulajdonképeni hábf nra, Chamberlain i y folytatta besz'd't: - Mondtam már, hogy ez a háb-ru semmiképen sem hasonlít abk't, amit vártunk. Lehetséges, hogy Önök azt mondják nekem, hogy több erővel ütközzünk meg az ellenséggel. Csakhogy emlékezzenek arra, hogy a hadvezetés művészete abban áll, nogy a lehető legnagyobb erőfeszítést a legjobban megválasztott ponton és a legalkalmasabb pillanatban fejtsük ki. Ami bennünket illet, a helyet ás az időt azok a vezetők fogják meghatározni, akik a szövetségesek hadvezetéséért a felelősséget viselik. Áf/Ho/L Chamberlain s.zntán ismertette a szövetségesekerőforrásait, maid kitért az angol háborús célokra. Erre már sokszor választ adtunk - mondotta - én magam, de Daladier és Halifax, valamint kormánynak.icás tagjai is. Fel lehetett tételezni, hogy ebben a tekintetben már semmi kétség sincs, azonban, ugy látszik, még mindig vannak, akik kérdéseket tesznek fel és ugy vélekednek, hogy nem határoztuk meg kellőképen háborús céljainkat. Ami engem illet

; és különbséget teszek háborús céljaink és békecéljaink között. Háborús céljainkat két szóban lehet összefoglalni: tíegverni az ellenséget. Is az én felfogásom szerint nem csupán az ellenség katonai erejét kell megverni, hanem mindinkább fel kell morzsolni azt a támadó szellemiséget, amely állandóan erőszakkal igyekszik más népek fölé emelkedni. - Ami a békecólokat illeti, azt tervezzük, hogy uj Európát teremtünk, miután elértük háborús céljainkat. Nem arról van szo

5 hogy minden régi határoszlopot kitépjünk és a térképeket ugy rajzoljuk i-J .:meg újra, amint azt a győző szokta tenni, hanem inkább arról, hogy uj szellemet adjunk Európának. Ebben az uj szellemben az Európában élő nemzetek teljes jóindulattal foglalkoznának nehézségeikkel, teljes és kölcsönös türelemmel. Ebben az Európában nem lenne többé támadástól való felel m és az esetleg szükségesnek látszó határki iga zitá soka. t a szomsz'dállamok zöldasztal mellett vitatnák meg az egyenlőség jegyében és, ha óhajtanák, harmdik érdektelen fél részvételével. - Ebben az uj Európába! mindenki rá jönne arra, hogy tartós béke nem leh?t bőséges és állandó árucsere nélkül az érdekelt nemzetek között. Ebben az ui Európában

1 minden nemzetnek meg-lenne a joga, hogy megválassza kormányi orma ját mindaddig, amig ez a kormány nem folytatna olyan politikát, amely a szomszédokat zavarhat ja. Ebben az Európában végül a fegyverkezéseket fokozatosan c© kkenteánék, mert felesleges kiadásnak tekintenek, mihelyt ezek a fegyverkezések túllépnek azt a határt, amely szükséges a belső r°nd és a törvény tisztel

1 tének biztosítására. T

j

rm'szet;esen kézenfek"vő, hogy ennek az európai utópiának a létrehozását, amelyet Önöknek most röviden felvázoltam, nem lehetne néhány hát , de még néhány hónap alatt sem megvalósítani, állandó f eladat lenne ez, amely sok-^k évig tatana. - Lehetetlen előre határokat*szabni ennek, mert a körülmények állandóan változnak és $*gfelélő intézkedéseket kellene végrehajtani a súrlódási okok kiküszöbölésére. Valami olyan szervezetre lenne tehát szük4 ségünk, amely képes az uj Európa fejlőaésének irányítására és jó iránjban tudja azt v zetni. Jelen pillanatban' szükségtelennek tartom, hogy határoz) ttabban körvonalazzam ennek a megteremtendő szervezetnek a jellegét, különben is ez most lehetetlen; lenne

0 Folyt, fcöv./