Napi Hírek, 1939. november/2
1939-11-24 [0454]
Ht küm Ke/Ke/Vi K Öl n, november 24. Westdeutscher Beobachter belgrádi tudósítójának jelentésében a következőket irja: Magyar sajtókörökben behatóan foglalkoznak a News Chronicle egyik isztanboli jelentésével, amely szerint Románia "csatlakoznék az uj balkáni csoportosuláshoz 1 ' ha Magyarország és Bulgária a háború alatt nem követel területi kiigazitást. Beavatott magyar körökben ezzel kapcsolatban megállapítják, hogy egyrészről konkrét értelemben egyáltalán nem lehet szó uj balkáni csoportról, másrészről Magyarország minden ilyen csoportalak! fástól távol akarja tartani magát, hacsak meggyőződése szerint ez az alakulat nem két nagy barátjának, Németországnak és Olaszországnak elgondolása szerint jön létre./MTI/ Ht küm Ke/Ke/Vi Köln, november 24. A Westdeutscher Beobachter a müncheni merényletről szóló hir éknek a délkel eteuróoai államok sajtójában tükröződő visszhangjáról a többi között a következőket irja: A magyar sajtóban a felháborodás a bűntény felett'minden egyéb mérlegelést háttérbe szőrit. A magyarok lovagias népe sakszázéves tapasztalatból tudja, mit jelent harcolni és meghalni. De a magyar nemzet függetlenséégeért és szabadságáért vivott sok csatájában mindig csak lovagias harcieszközöket használt, sohasem vetemedett gyáva gyilkosságra. Ez a történelmileg vitathatatlanul ^bizonyított tény diktálja a magyar sajtónak a müncheni gyilkos merényletről hozott Ítéletét."Sz a véres'tett súlyos büntetésért kiált" - irja a félhivatalos Pester Lloyö, de kívüle többféle változatban egész Magyarországnak ez a felfogása jut kifejezésre a merénylet magyarországi megitőlésc-ben,/MTl/ /A Temps cikke Csáky István grófról. Folyt./ Be kell várnunk a román választ - irja a Temps - és cssk akkor adhatunk magunknak számot arról, hogy Csáky gróf kijelentései milyen mértékben hagyták nyitva a kaput az eredményes tárgyalások számára. Nem meglepő az, hogy Csáky István gróf különösen kidomborította a Magyarország és Olaszország között fennálló barátságos és bizalomteljes kapcsolatot. Figyelmet kell szentelni a beszéd ama részének is, amely hangoztatja, hogy mivel Magyarország nem vesz részt a háborúban, a Franciaországgal és Nagybritanniával szemben fennálló kapcsolatok nem módosultak. Figyelemreméltó továbbá az a magyar álláspint is, amely szerint Magyarország ki akar tartani a béke mellett; mindaddig, amíg létérdekei nem követelnek meg más állásfoglalást, de megjegyzésre méltó az is, hogy Csáky István gróf szerint Magyarország nem vetheti magát alá olyan ellenőrzésnek, amely függetlensége és nemzeti méltósága rovásara érvényesülne^- Mindent ös szevéve/ Csáky gróf beszédéből kitűnt, hogy a magyar kormány hajlandó számotvetni azzal az együttműködéssel, amelyet igazán eredményes és őszinte politikai és gazdasági összeköttetés megkövetel, emellett azonban teljes mérteikben fenn akarja tartani az érdekelt államokkal szemben revíziós álláspontját, amely mindeddig a magyar külpolitika alapja volt.
