Napi Hírek, 1939. november/2
1939-11-24 [0454]
• - ui Paris, noveniopr 23. -/Magyar lávirati x r:r! a, / Yv&iy^. uv A Temps külpolitikai cikkét Csáky István gróf beszédének szenteli és megértő hangon méltatja a magyar külügyminiszter állásfoglalását . Többizben rámutattunk arra - irja hogy Magyarország helyzete a dunavidéki és balkáni kibontakozás szempontjából miiven fontos, főképen ma, amikor Európának ezen a részén /az érdekelt fővárosokat egy semleges csoport mogalakitásánakia ; foglalkoztatja. ífeiii'+«i*Ytf Csáky tegnapi nagyfontosságú expozéja némi fényt vet arra az álláspontra, ameiyet a magyar kormánv • : . nehéz körülmények közt is "J: fentarv ... Meg kell állapítanunk, hogy Csáky beszédéből valóban a függetlenség szelleme sugárzott ki, amellett pedig szavai visszatükrözték a magyar nép abbeli akaratát, hogy veszélyes bonyodalmak esetén teljesítse önmagával szemben fennálló összes kötelezettségeit. A lap összefoglalóan ismerteti a beszed elvi részeit és idézi azt a mondatátj amely szerint r mindaddig, amíg az,ezpreves Magvarország kitart erélyes állásfoglalása mellett és készem 11 a cselekvésre, nincs oka arra, hogy bárkitől vagy bármitől is féljen'"'? Nos, ez a magyar állásfoglalás - irja a Tomps - nemzeti és nemzetközi szempontból egyaránt védelmezhető, A jólfelfogott európai érdek ugyanis abban áll, hogy mindegyik nemzet eltökélten álljon kászen saját független fennállásának raegvéoelmezáséra minden rendelkezésre álló eszköz felhasználásával, A kérdés csak az, hogy az egyes kormányok, .. ./ ' .• '•'••l a ' % ., i. r, milyen szellemben akarják gyakorolni a szabadság és nemzeti méltóság eme politikáját és hogy a közös cse« wlekvésre irányuló megegyezésnek milyen lehetőségei állnak fenn közöttük. j4?ikeleti semleges csoport létrehozása ezen a kérdésen fordul meg* _yt / . ' , . Csáky István beszédének egy részét Magyarcr szág és a Balkán-államok kapcsolatainak szentelte - irja tovább a Temps. Ismeretes dolog, hogy ezeket a kapcsolatokat mindeddig a törekvések és különérdekek milyen ellentéte jellemezt3. De kétségtelen, hogy az uj európai helyzet lényegesen módosította az egyes kormányok hagyományos elgondolásait. A magyar külügyminiszter sajnáltcczo-it azon 5 hogy egyesek még most sem hajlandók megérteni az uj idők szavát és hangoztatta azt is, hogy a magyarok türelmesek-, sőt engedékenyek mindaddig, amíg jogaikat nem fenyegeti veszély. De - tette nozzá Csáky - nem feledhetik el, hogy ezeknek^a jogiknak megoltalmazd sa egyik alapfeltétele az erős, békés, független és Középeurópa sorsában döntőfontosságú szerepet játszó Magyarország jovojenek c Magyarország az esetleges együttműködést két főfeltételhez köti - folytatja a Tpmps. Az első az. hogy az együttműködés egyetlen más hatalom eiien se irányuljon, a másik az, hogy a magyar állam és a többi állam között fennálló különkérdéseket előzetesen rendezzék. De Csáky hangoztatta azt is, hogy Magyarország nem hajlandó ujabb enged mégy eket tenni és nem tekinthet bizonyos helyzeteket örökérvényűéknek. • ""' <*> - - ' Vj A továbbiakban a Temps idézi Csákyflcülügyminiszternek a magyar-román állapotokra és Románia magatartására vonatkozó szavait. /Foly t „köv./ , B e 1 g r á d t , november 24, /Magyar Távirati Iroda*/ nv^VJtíVrf h Politika mai száma kétízben is ir Magyarországról. Fpyik cikkében budapesti tudósítójának tollából ismerteti á földreformjavaslat vitáját és elfogadását a felsőházban, másik cikkében pedig a román kormány 1--mondásának magyarországi visszhangját ismerteti.
