Napi Hírek, 1939. november/2
1939-11-23 [0454]
HT Küm Rn Belgrád, november 22. /Magyar Távirati Iroda/ A reggeli lapok után a ma délutáni Pravda-is előkelő helyet szentel gróf Csáky István külügyminiszter expozéjának. A Pravda is közli a külügyminiszter expozéját a lagyar Távirati Iroda tudósítása alapján, azonban a beszédhez nem füz se--mii éle önálló kommentárt. Ugyancsak a Pravda bukaresti * ' -.. .^.--jelentést közöl, amely ismerteti a beszéd romániai hatását, főképen az Universul cikkét, s azt mondja, ogy a magyar külügyminisztérnek Romániához intézett intelmei nem keltettek kedvező visszhangot Romániában, A Pravda végül közli a Stefani-Iroda jelentését is, arról, hogy milyen hatást keltett a beszéd Olaszországban* HT Küm Rn London, november 22. /Magyar Távirati Iro de/ Az Evening Standard irja: Csáky István gróf magyar külügyminiszter tegnap kijelentette, '.ogy a Magyarország és a balkáni hatalmák együttműködésének egyik feltétele az, hogy a Magyarország és szomszédai közötti ellentéteket elintézzék.Sz-Erdélyre vonatkozott, amely ezelőtt magyar térülőt volt és most román. Csáky István gróf külügyminiszter kijelentése fájdalmas benyomást keltett Romániában. HT Küm Rn P á r i s, november 22. /Magyar Ta r irati Iroda/ Csáky István gróf beszéde nagy figyelmet költött Parisban. Francia politikai és diplomáciai körökben a magyar külpolitika irányelveit ismertető kijelentéseket behatóan átvizsgálták és általánosságban " megállapítható, hogy- a magyar külügyminiszter szavai a. francia fővárosban barátságos fogadtatásra találtak. Mértékadó" körö' ben tartózkodás észlelhető Csáky gróf expozéjával szemben. Emellett azonban teljes megértéssel nyilatkoznak a. három nagyhatalom befolyása közé ékolt Magyarország kényes helys téről és természetesnek tartják, hogy a magyar külügyminiszternek nagy óvatosságról kell tanúskodnia hivatalos megnyilvánulásaiban. A nyugati nagyhatalma,!: és Magyarország viszonyának szaht szakaszt illetőleg helytállónak állit iák azt a Magyarországon kialakult benyomást, nogy nyugation a magyar kérdések /mint általában'a dunavidéki és a bal kani* kér aé sok/ megértése elmélyült és az elgondolások tisztább körvonalak, t öltöttek. A magyar-olasz barátságnak magyar részről történt kidom-' boritását a hivatalos Tranciaország és a közvélemény egyaránt megelégedéssel fogadta/Róma és Budapest kapcsolatainak egyre fokozottabb megszilárdulása és kimályitése korántsem all ellentétben a nyugati nagyhatalmak diplomáciai terek veséivel, sőt francia felfogás szerint a közép- es délkeleteurópai erők hoiyes 'egyensúlyának kialakulása szempontjából a magyar-olasz szoros együttműködés orvendet-os és biztató jelenségnek tekinthető. A magyar-olasz sorsközösség hangoztatása és az olasz diplomácia békítő és meg-ehyhitő tevékenységének felemlitése is kedvező benyomást keltett Parisban. A beszédnek ezek a részei egyébként megerősítették azt a meggyőződést,hogy a magyar és olasz külpolitika vonalvezetése párhuzamos vágányokon halad es lényegében azonos célkitűzéseket követ. /Fclyt. : év./
