Napi Hírek, 1939. november/2

1939-11-22 [0454]

Za/Mo P i o d o mo. Az alábbiakban a t.szerkeéz: tőségekrendelkezésére bocsátjuk Teleki P^'l gróf min ,i szterelnöknek a felsőház bizotságában elhangzott neszedét.: Gróf Teleki Pál miniszterelnök a felszólalásokra adott válaszában mindenekelőtt gróf Bettiéin Istvánnak arra a kérdésére válaszolt, hogy a k.>rmány a ka ajja-e a javas litert és mindazt ami benne van .* Akar ja. Wx miniszterelnök beH]uta$koz<9 beszédében kijelentetne cLképviqá őházuan, hog. nagyjában ős egészében vállalja a már beterjesztett javaslatod s a rákövetkező napon a felsőházban olyan megtiszteltető fogadtatásban r észesült. ami azt az érzést keltette benne, hogy a felső, héz részöTpl nem taálkozhatik elutasítással *llásf oglal álásáárt. Emlékeztetett eaután arra, hagy eléggé izgapbott közhngulatban vállalkozott kormányalakításra, de eaek az izgalmak azóta különböző okok folytán lecsendesedtek. Idő kell ahhoz, hogy kölcsönös megértést termetsünk bármilyen kérdésben s ezért a földbirtokreformajavaslat okozta izgalmak is csak bizonyos idők multán tUnhetaek el. \ •. i Ha visszatekintünk a világh/'boru óta eltelt busz óvre, azt három időszakra oszthatjuk. Az első, amelyet a szinte teljes elesfttsógl* és az első szárnyra kapás jellemez, 1925-ig tartott, ezt követte 1930-ig egy európaszerte tapasztalható fellendülés, majd az 1930-a évek elején bekövetkezett a gazdasági depresszió, amelynek azonban nemcsak gazdasági, hanem egyéb okai ís köv^tkezényei is v^tak. E század legeleje óta tagadhatatlanul á?gv óriási lelki, ^ekölcsi átalsk »J'1£S karszakát éljük, amelyben az emberiség kibontakoz-'st k res a XIX.század materialisztikus állapotaiból. Ennek az átalakulásnak sarán különböző mozgalmak, eszmék, felfogások éisbrednek és szélsőséges felfogások válnak hangossá, ami természetes velejárója ennek a korszaknak. Az 1930-as években nálunk is vártozás, azt mondhatám reakció kivetkezett be,amely határozottan radikálisbb felfogás felé vitte a közv'lem ényt. Téves azon ban az a felfogás, mintha a radikálighb reformok goníjpl-'-ta csak a radika 1 izált s a demagógia/által irányított tömegeket érintette volna-, a közópo szfc' ly#ak igen megfontolt gonda Jkozásu koréi a: erőteljesebb feladást kívánjak, amit különben ^a választások redménye is igazol, , & fölt kérdése egyrészt*gazdasági kérdés ugyan, de azonfelül sozociális és társadalmi kérdés, "ezeknek f^glnlatkemt pedig .kimondottan politikai kérdés, amelynél nem a bátorság, de a józanság követelményei irányadók és ez azt irja elő, -hagy igyekezzünk magtalálni azt az utat, amely a különböző ér dekek lehető legkisebb sérelmével s a különböző társadalmi osztályok ellenétetinek lehető legtelj sebb letombá tásával hoz megoldást Ma, amikor a nemzetnek minden erejét öszsze kell fogni, hogy egjgégesek legyünk, az ország nem lehet ellentétek, színtere. Ennek józan nll^tása v zzette akkor, amikor nem ment sem tul ,de nem is mradt alatta elgondolásában a betérjszetettjavasktnak, amelyet alkotmányosan, alk-tmányos fel& ősség érzet tel és mindezeknek mér legelésével •-. .- kel le tárgyain. Lehet vitaiifozni azon, hogy a javaslat kerettörvénye vagy sem. Bizonyos mértékben az, mert a végrehajtásnál individualizálna kell, hiszen sokszor még egy nagy terű lette^ "Endeikező község dombvidékén és lapályos részét' is más és más eljárást kell követni. A k-rmán^ igyekezett" a javaslatot javítani, különösen olyan irá nbyban,ho-y erősit-" sük az ősi bit >k helyzetét. Nem egyszer mondotta már azt is, hogv a legnagyobb súlyt a házhelyekr kivan ja. helyezni. A javaslat addigi fejlődési tendenciájában kell látni azt az irányt, amelyet a jövőben is követni akarunk* /Folyt.köv./