Napi Hírek, 1939. november/1
1939-11-13 [0453]
kiadás, . . 1939 e november 13, ^/<5ra j»£?p. Ba Lá/Ho Ró m a._, november 13 0 _ /Magyar Távirati Jroda/ _ A Duce az olasz hadsereg fejlesztése érdekében"el- " határozta, hogy az olasz hadsereg altiszti létszámát ötezer fővel emeli és különböző különleges célokra I8 0 000 önkéntest vesznek fel. Az olasz lapok behatóan foglalkoznak Mussolini ninisz terelnök rendelkezésével és hangoztat ják, hogy az önkéntesek felvétele az olasz hadsereg technikai fejlesztésével áll összefüggésben. HT Küra/L Berlin, novemb r 13. "A semleges délkelet erősödik" cim alatt a Berliner BössenZeitung bukaresti tudósítója a többi között ezeket irja: Belgrádban, Szófiában, valamint Athénben és Budapesten, bár különféleképen Ítélik meg az angol-francia-török egyezmény kihatásait, a bizonytalanság uj hullámát érzik. Arra a kérdésre, vájjon Törökország kivánatos részese lehet-e a balkáni és a dunai politikának, az a válasz adódik, hogy Törökország bevonása minden délkeleteurópai együttműködésbe megtérne lésként jelentkezik. A tudósító rámutat azután a különbségre a kívülről kezdeményezett és mesteiségesen teremtett délkeleteurópai semleges tömb és a dunai, valamint a Balkán-államok tényleges szoros együttműködése között. A Páns-környéki békeszerződések után a dunai államok Magyarország ellen fogtak össze, a balkáni államok pedig a Balkán-szövetségben ^Bulgár ia ellen. A legszorosabban támaszkodni igyekeztek nem s szomszédos nagy államokra, hanem Franciaországra és Angliára. Igy nem lehetett leküzdeni a Duna völgyében a darabokraszaggatottságot. A feszültség fokozódó kiegyenlítésire az ösztönzés azoktól a hatalmaktól jött, amelyeket távol akartak tartani a Duna völgyétől és a Balkántól: a ríémet birodalomtól és Olaszországtól. Minden előzetes akadály ellenére megnyíltak a kapuk a tengelyhatalmak és Délkeleteurópa között,Olyan együttműködés alakult ki, amely még egyáltalában nem érte el a teljes megérlelődést. A cikk azután foglalkozik az egyes délkeleti államoknak ez együttműködésből fakadó növekvő jólétével és az egyes délkeleti államok közti feszültség fokozatos megszűnésével. Bbből elsőnek Jugoszlávia vonta le a megfelel ő következtetéseket, amidőn különféle megállapodásokkal és kezdeményezésekkel hozzájárult a légkör meg javulásához. A lap azután felv eti a kérdést, vajgon valóban minden előfeltételt megtéremtettpk-e már az egyes '^dunai es balkáni államokat összekötő együttműködés számára. Arra a kövptkeztetésre jut, hogy erre a kérdésre tagadó választ kei 1 adni. Bzek az állán ok egyetértenek abban, hogy nem szabad valamely nagyhatalom eszközeivé valniok, hogy a közöttük fennálló feszültségeket békésen kell kipgyenliteniök, tudják továbbá, hpgy három nagyhatalom, a német birodalom, Olaszország ás Oroszország között fekszenek., amelyek a lojális és a kölcsönös építést előmozdító együttműködésen kívül más igényt nem támasztanak. A három szomszédos nagyhatalomnak érdeke ugyanis, hogy a Duna völgyében és a Balkánon a béke és a semlegesség uralkodjék s a meglévő feszültségeket ne fokozzák, hanem ki egyenlítsék. A délkel eteurópai viszonyok megszilárdulását komolyan veszélyeztethetik-e bizonyos zavarási kísérletek? - kórd^u^ígül a lap.
