Napi Hírek, 1939. november/1

1939-11-02 [0453]

H/Wa JtfE Pro d o m o. Darányi Kálmán életrajzához^az alábbi fontosabb adatokat bocsátjuk a t. szerkesztőségek rendelkezésére: Pusztaszentgyörgyi és tetétleni Darányi Kálmán dr. 1886-ban született Budapesten. üdwsaty,ja Darányi Béla föl dm ive lésügyi államtitkár volt, nagybátyja Darányi Ignác pedig a legnagyobb magyar agrárpolitikus. Középiskolai es egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, majd hosszabb külföldi útra ment, amelynek során Európa legnagyobb részét bejárta és gazdasági tanulmányokat folytatott. A világháborúban mint tartalékos huszárfőhadnagy az orosz, majd a román harctéren teljesített szolgálatot és többször részesült kitüntetésben, többi között mind a kát signum laudis tulajdonosa volt. Pályáját 1909-ben mint közigazgatási gyakornok Peti-vármegyénél kezdte meg, később mint segédfogalmazó a belügyminisztériumba került. 1910-ben vármegyei szolgálatba lépett s előbb h. főszolgabíró, majd vármegyei főjegyző lett Fogaras vármegyében. A király 1917. júliusában Zólyom várraegye főispánjáva nevezte ki s ebben az állásában érte a forradalom, amikor teljesen visszavonult a közélettől. Az alkotmányosság helyreálltával ismét szerepet vállalt. 1920-ban előbb kormánybiztosa volt Győr és Komárom vármegyéknek s Győr városának, de mig ebben az évben főispánná, nevezték ki, 1924-ben pedig Győr, Mosón és Pozsony közigazgatásilag egyesitett vármegyék és Győr város élére került mint főispán. 1927- ben vált meg ettől a méltóságtól, amikor a magyaróvári kerület időközi választáson az Egységes Párt programm jávai képviselőiévé választotta. 1928- ban miniszterelnökségi államtitkárnak hivfe meg gróf* Bethlen István miniszterelnök s állását megtartotta gróf Károlyi Gyula, majd Gömbös Gyula kormányában is. Az iránta megnyilvánuló bizalom és egyéni kiválósága ekkor már mindinkább azok sorába emelte, akiket a kormányzéM politika irányítói között emlegettek. 1935. januárjában a Gömbös kormány földmivelésügyi minisztere lett s bemutatkozását a törvényhozás mindkét házában igen nagy rokonérzéssel fogadták. Az uj erdőtörvény, az uj gazdasági cseléd-torv'ny, az Alföld fásítása és vízellátása^ a hitbizományi reform, a telepítés, a gazdaadósságok rendezése, az Országos Mezőgazdasági Kamara reformja s még több más fontos törvényalkotás fűződik miniszterségéhez. Hosszú időn át helyettesitette betegsége idején Gömbös Gyula miniszterelnököt. Gömbös Gyula tragikus halála után pedig ot bizta meg a kormányzó kormányalakítással. 1936. október 12.-én alakult meg az első Darányi kormány, amelyet osztatlan bizalommal fogadott a politikai élet. Egyik első teendője a külföldi kapcsolatok felvétele volt. Még november végén a kormányzói par kíséretében Rómába utazott s Mussolinivei és Ciano gróffal folytatott megbeszélést, maid hazatérőben Miklas szövetségi elnöknél és Schuschnigg kancellárnál tett látogatást s visszaérkezve rádióbeszédben tájékoztatta a közvéleményt külföldi utjának jelentőségéről.1937. januárjában az évadnyitó pártértekezleten ismételten leszögezte magát Gömbös Gyula reformpolitikájának folytatása mellett, márciusban pedig szegedi beszámolója ker«teben ismertette az alkotmányjogi reformok munkálatainak előrehaladását s ekkor jelölte ki a zsidókérdés megoldásának útját is .Miniszterelnökségének első évére esik az olasz uralkodó párnak és Miklas osztrák szövetségi elnöknek budapesti látogatása. Három igen fontos alkotmányjogi reformot hozott tető alá, a kormányzói jogkör kitérjesztését

t a felsőház reformiᣠés Gömbös Gyula politikai hagyatékát, a választójogi reformot, A szesztörvény, a hegyközségi törvény és a mezőgazdasági munkavállalók öregségi biztosításának megvalósítása még azok a nagyobb törvényalkotások, amelyek a Darányi-kormány első évéhez fűződnek, külpolitikai vonatkozásban pedig Darányi Kálmán látogatása Salzburgban Schuschnigg kancellárnál, ma$dtanácskozása Berlinben Neurath báró birodalmi küliicvmini szterrel - /Folyt _köv V