Napi Hírek, 1939. november/1
1939-11-10 [0453]
HT Küm Cs/Wa liin'o h e n. november 1Ö» M "A Délkelet uj feladatok előtt" cim alatt a Münchnei* Neueste Nachrichten kimeritő cikkben foglalkozik a délkeleteurépai államoknak a háború kitörése által adott magatartásával; ; A cikk bevezetőben rámutat arra, hogy Délkeleteurőpa politikai központjaiban az élénk diplomáciai tevékenység a"legutóbbi hét alatt néhány lókkal még fokozódott. -A háború első heteit az óvatos /várakozás jellemezte, most azonban egy idő óta ugy látszik, hogy a tisztára várakozó'tartózkodáson túlmenően aktívabb semlegességi politika felé törekszenek. Az a feszült figyelem, amellyel a Balkánon Szaradzsoglu 23 napos moszkvai tartózkodásának hireit fogadták, megfelelt annak a véleménynek^ hogy a török-szovjetorosz tárgyalások jelentősen tisztáznák Délkel eteurópa államainak Oroszországhoz való kapcsolatait, A moszkvai megbeszélések félbeszakítása érzékeny csalódást jelentett, A'függő kérdések tisztázása her* Ivett,amint az Oroszországnak fekete-tengeri helyzete ' kiépítésére vonatkozó óhajtásából adódott, az orosz-török viszony kérdése csak ujabb kérdőjeleket kapott. A cikk azután foglalkozik azzal, hogy Oroszország ismét mint közreműködő tényező jelent meg a finn tengeröből és a Fekete-tenger közti területen, majd foglalkozik a kelet lengyelországi terül eteknek"a Szovjetunió államterületéhez való csatolásával s azt irja, hogy Bukarest abba a helyzetbe került, hogy ismét meg kell vizsgálnia'a besszarábiai kérdés folytán időnként feszült kapcsolatait Moszkvahoz. Az oroszok megjelenése'a Kárpátok gerincén - mondja tovább a cikk - egyúttal Magyarországot is. törten elmében' elsőizben, a Szovjetunió szomszédjává tette. Észre lehetett venni, hogy ennek első'hatása Budapesten bizonyos meghökkenés volt, A budapesti külpolitika, ' amely szívesen igazodik" b izonyos hivatási gondolathoz, már "régóta - legviláf osabban a világháború előtti legutóbbi évtizedekben -"Magyarország dunaviéki küldetésének mondotta, hogy^átha tolhatatlan gát legyen az északi és a déli szlávok között, E tételt Budapest annál könnyebben "képviselhette, mert 1918-ig az Ausztriához tartozó galíciai terület szinte páncélként övezte a magyar állam északi oldalát. Orosz hadseregre széknek a Kárpátoknál kéz izben történt megjelenése csak mint rövid ideig tartó epizód maradt meg a magyar emlékezetben; az oroszok először 1848-ban mint a csú-" szári Bécs segéocsapatai jelentek-meg a magyar szabadságharosok ellen, másodszor pedig a világháború alatt. Olyan nézeteket lehet hallani, hogy az Oroszországgal való uj szomszédság folytán Magyarország ma bizonyos értelemben a Balkán félsziget felé szorult és Magyarországon észre lehet venni a szolidaritás bizonyos érzését a délkelet többi közép- és kisebb államaival . A cikkíró szerint a kiegyezési politikában a szorosabb értelemben vett Balkánon Belgrád vivta Ki a vezető szerepet s ebben alkalmat lát arra. hogy Budapest is-érdeklődjék a délkeleti államok egységes semlegességi politikája iránt. Belgrádnak egy izben már sikerült a sikeres közvetítő szerepét játszania Budapest és Bukarest között. Fáradozásának eredménye volt a csapatok kölcsönös visszavonása a magyar-román határról. A cikk megállapítja azután, hogya magyar-román enyhülés következtében bizonyos elmosódás következett oe a "revizionizmusantirevíz ionizmus" arcvonalai között. Ez a kérdés pedig a legutóbbi husz esztendő alatt két táborra szakította a délkeletet, /Folyt. köv . / ORSZÁGOS IXVL., N ,,
