Napi Hírek, 1939. október/2
1939-10-17 [0452]
o-Za/Ho A Magyar Távirati Iroda jelenti: A képviselőház pénzügyi és közoktatásügyi egyesitett bizottsága ke den délután 5 órakor Ivady Séla elnöklésével és vitéz Somogyváry u yula előadásában folytatta a vallás- és közoktatásügyi tárca költségvetésének tárgyaiásat. A kormány részéről Reményi-Schnell er Lajos pénzügyminiszter A Hóman Balint vallás- és közoktatásügyi miniszter bzász "ajos pénzügyi, Páy István, Szilv WJMÍÍÁ és "Stolpa József kultuszállamtitkárok vettek részt az ülésen. 1 vita során If el szólalt Hokky Károly , Makray Lajos, Király József, ijl ester Miklós, "emesváry' Imre, Szent-Ivány József, Szabó Gyula, Szabó Zoltán,"vitéz Faragó á&e, palló Imre, Ortutay Jenő és Tömböly Dénes. A felszólalásokra válaszolva Hóman Bálint vallás- és"" közoktatásügyi miniszter rámutatott arra, hogy - népiskolák építésére a költségvetésbe felvett 600.000 pengős összegen kívül az egymilliárdos beruházási program keretébe a kultUBgtároára jutott évi kétesfélmillió pengő is rendelkezésre áll. Ennek keretében oldódik meg a tárca legfőbb' programja£ nepiskolaépités, valamint a mezőgazdasági népiskolák építésű, l3bbol az összegből a mostani másfél évben népiskolák építésére 3,150.000 jjengő, mezőgazdasági népiskolák épitésére pedig 600,000; pengő kerül i el használásra, ugy hogy a jövő esztendőben mindazokból a forrásokból, amelyek rendelkezésre állanak:, elemi népiskolai építkezésre a három " félévben négymillió pengőt, mezőgazdasági népiskolák épitésére 1,100,000 pengőt, tanonciskolák építésére 1.150.000 pengőt, a népiskolák felszerelésére pedig - elsősorban*a felvidéki és kárpátaljai visszacsatolt területekre való tekintettel'- 500,000 uengőt tud fordítani. így népiskolai célokra összesen 5,750.000 pengő Beruházási összeg áll rendelkezésre. Az iskolahiany, amelyet a megcsonkítás után főként a színmagyar területeken lehetett tapasztalni, ma már túlnyomóraszben pótoltnak ' " mondható, 1926 és ±931 között az Országos Népiskolai Epitőalap segítségével néhai KLebelsberg Kunó gróf 3645"tantérmetj 1572 tanitéiakást összesen 5217 tantermet, illetve lakást építtetett 52.5 millió pengő költséggel. Ez az épitókorszak elsősorban éppen az Ilföld és a Dunántúl elhanyagolt vidékeit"látta el iskolákkal. Ezt"az akciót - mondotta a miniszter - minisztersége eleién egyelőre nem folytathatta az akkori kényszertakarékossági intézkedések miatt. 1934 végén és 1935'elején vette fel újra ezt a fonalat s 1934 és 1939 között - ezideig 1,329 ui tantermet, 528 tanítói lakást, vagyis összesen 1757 uj ép ületegysedet sikerült létesíteni. V ' ízidőszerint folyamatban van 613 terem és 276 lakás, vagyis összesen 889 épületegység építése. A költségvetés ezenkívül még számos tanterem és :"" lakás költségeit fedezi 1 ,' ugy hogy " e négy évi akció keretében 1940 szeptemberéig végeredményben T992 tanterem, 814 lakás tehát összesen 2806 elemi iskolai épületegység létesül, amelyekre - a mostani viszonyokhoz alkalmazkodva olcsóbb es takarékosabb munkával - mindössze 12,4325.000 pengőt költ el a kultusztárca. Az építkezéshez szükséges többi összeget a ' r törvények rendelkezése érteimében a községek és az egyházközségek szolgáltatták. A mezőgazdasági népiskolákról szilva megállapította a miniszter, hogy az utolsó esztendőben 24 tanterenrés 30 gazdas '.gi épület épült, a polgári iskolakrészére nődig 73 tanterem.- 3 két iskolatípus nál ezenkívül még s.,l„ ^ öt igazgatói lakás épült. Ilyi' önvaló "ezekből a számokból, " ' ^ -folytatta a miniszter - hogy a kultusztárca programjának válóban legelső helyét foglalja el a nepiskolaépitőakcio,. ázátben azzal a felfogással, aáely fűként a középfokú és* magasabbfoKU. iskolákat kívánja fejleszteni, holott kisebbyhieiiyokkal állunK; ...... R^.emhfL.. /P1 1 en • -.•„...„./aaLv.t...„.Vö« Jt ^X.-.^-„.-— «««
