Napi Hírek, 1939. október/2
1939-10-27 [0452]
Y Szf/Szf/Vi B r ü s s z el, október 27./Havas/ Lipót belga király rádióüuenctct intézett az amerikai néphez. Beszéde elején megemlékezott az őt és családját Amerikához fűző kapcsolatokról és a megprob.Itatás ideién a belga lakosságnak küldött amerikai segítségről, majd ezeket mondotta: Azt a témát, amelyről beszélnem kell: felszólítás a civilizáció megvédése érdekében, az országom ir.nti megbecsülésnek tartom. Azok, akik erre az előadásra felkértek, bizonyára emlékeznek arra a fontos szerepre, ame lyet/a ny ugati történelemben betöltött és arra. hogy Belgiumot mindig /Belgium/ a keresztény civilizáció központjának tartották. Meg vagyok róla győz üdve, hogy országom a civilizáció "védelmét szolgálja a most kitört európai h.bőrűben tanúsított magatartásával. Nyugodtan megállapithatom amerikai hallgatóságom előtt, hogy ez a maga-tartás teljesen megfelel népem akaratának, bátorságának és oeesül étének. Mint államfő örülök, hogy határozottan megállapíthatom a következő tényeket: 1937-ben Belgium kikáltotta függetlenségi helyzetét és ezt^h..rom hatalmas szomszédja tudomásul vette. Sőt, továbbmentek és maguktól is határozott biztosítékokat ajitak, hogy tiszteletben tartják területünket és szavatolják Belgium függetlenségét. A korm myn.k a háború elején tett semlegességi nyilatkozata logikus következménye volt ennek a politikának. A semlegességi helyzet különben megfelel a belga nép hagyományainak és igényeinek* A belga ember vérének árán és azzal a rendíthetetlen szándékkal, hogy csak önmagára számit, a legnagyobb mértékben magáévá.tette az egyéni szabadság gondolatát. A sem- ' legesség az ország érdekei szempontjából is éltető eleme. A kis területű,de nagy - t . népsűrűségű Belgium léte lakosságának munkájától függ. Hz a munka viszont kereskedelmünk és kivitelünk fenntartásatói, élelmezésünk és iparunk ellátásától függ. A béke tehát a belga nép életfeltétele. Nekünk nincs területi követelésünk. Nincs semmi közössegünk az Európát kétfelé osztó jelenlegi összetűzés eredttévei. Há Belgium belekeverednék a háborúba, területe hadszintérré változna .vb. Mivel területe igen kicsiny, nem kerülhetné el a teljes pusztulást, báacmi legyen is a nábortr kimenetele, Belgium Hollandiával együtt békés sziget mindenki érdekében." Az ural kádé itt hivatkozott Belgium kedvező fekvésére a kereskedelem szempontjából és megállapította, hogy a h „ború korlátozása" ezért is fontos . Bekopolitikájávai tudja csak elérni azt hogy elősegítse a népek kiengesztelődésót es az általános ha.boru-okozta pusztulás elkerülését. A király hangoztatta hogy orsz.-ga szilárdan kitart semlegességi eszménye mellett és ezt ..minden ere jé ve 1 érvényre is juttat ia. Ha''országát megtámadnák, országa küzdeni fos. Nem hiszi azonban, hogy erre sor kerülhet, mert bizik a hadviselő felek Ígéretében. Reméli, hogy Amerika, amellyel országa érdekei annyira összefüződtek, segíteni fo§ja Belgiumot eboen a törekvésében./MTI/ Y Szf/Szf/Vi K a u n a s , október 27./Havas/ A litván csapatok pénteken reggel kilenc érakor kapják ' meg a parancsot, hogy átlépjék az oroszok által átengedett terület határát. * Vidék elfoglalása négy napot vesz igénybe. A csapatok Vitkauska dandártábornok vezetése alatt állanak. A vilnai bevonulásra szombaton déli fgy órakor kerül sor./uTl/ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR — "~ ~ K. szokció
