Napi Hírek, 1939. október/1

1939-10-03 [0451]

Y Kö/Vv London, októl) r 3, ... /%MZÉ&4 fV&tffeé/ Chamberlain miniszterelnök - mint a Havas Iroda jelenti ­az alsóhoz keddi ülésén elmondott beszédében a következőket mondotta; A mu.lt hét folyamin nemzetközi téren igen nagyjelentőségű események történtek. A miniszterelnök megemlékezett Ribbentrop német külügymi­niszter moszkvai utazásáról, amely ha.rom főeredménnyel járt. Az első' volt Lengyelország negyedik felosztása. A miniszterelnök megállapította, hogv az az elválasztó vonal, amelyben Moszkva és Berlin megegyezett, sokkal kedvezőbb Németországra, mint a katonai megszállásnak eredetileg kitűzött ideiglenes határa. A moszkvai utazás második eredménye a német és az orosz kormánynak az az állítása volt. amely szerint egyezményük révén sikerült megtalálni a kelet európai tartós béke alapjait. Értelme­zésük szerint a Nagybritannia, Franciaország és Kémetorszag közötti vi­szály elintézése érdekében . . . állana minden népnek. Chamberlain miniszterelnök itt hivatkozott arra a kijelentés­re, amely szerint Franci a.o rsza. got és Nagybritanniát terheli a felelősség, ha folytat iák a hadmüveleteket. Majd kijelentette, hogy véleménye szerint a moszkvai tárgyalások harmadik eredménye az orosz-német nyilatkozatban kilátásba helyezett gazdasági egyezmény"volt. Bizonyos körökben - folytatta Chamberlain - azt kívánták, hogy a brit kormány határozza meg magatartását a helyzet mai alakulásában. En azonban mindabban, ami történt, semmi olyant nem látok, ami arra indít­hatná országunkat, hogy megváltoztassa eddig elfoglalt és helyesnek ítélt magatartását. - Ha a német-szovjetorosz szerződés - folytatta Chamberlain ­magának^Lengyelországnak tekintetében módosította is'a helyzetet, de ebből még egyáltalában nem következik, hogv az elért megállapodások vég­eredményben szükségkép Németország javára szolgálnak és még kevésbbé kö­vetkezik, hogy érinthetné a brit kormány kitűzött céljait. Semmi sincs eb­ben a megállapodásbán - mondotta.-, emelet hangon Chamberlain - ami meg­győzhetne minket arról, hogy más volna a méltó magatartás, mint amilyet elhatároztunk és amely abban áll, hogy mozgósítsuk Anglia és a brit vi lég­birodalom minden segélyforrását, hogy a lehelő Icahathatósabban folytathas­suk a háborút. - Bár tény, hogy Lengyelország volt a háborúba való belépé­sünk közvetlen oka - mondotta a miniszterelnök - de mégsem ez volt az alapvető ok. Ez az ok valójában az angol és a francia nep lelkében mélven gyökerező az a meggyőződés volt, hogy tarthatatlanná va.lt az az állapot, amelyben Európa népeinek választani kellett szabadságuk elvesztése vagy haderejüknek szabadság: megvédése érdekében való folytonos mozgósítása között. - A német-orosz nyilatkozatnak az a része, amely célzást tesz az ellenségeskedések beszüntetésére, homályos ugyan, de "ugyanakkor látszólag bizonyos béke javaslatot és alig rejtett fenyegetést tartalmaz arra az esetre, ha ez a javaslat visszautasításra találna. Természetesen nem lehet előre tudni, hogy milyen természetű ez az indítvány, de már most kijelenthetem, hogy semmiféle fenyegetés nem bírhatna rá országunkat, vagy Franciaországot annak a célnak az' elejtésére, amelyet maguk ele tűztek, amikpr háborúba léptek. • / /Folyt.köv./ • °^K^ TAB

Next

/
Thumbnails
Contents