Napi Hírek, 1939. október/1
1939-10-09 [0451]
W Cs/Mo/Wa Riga, október 9./Német Távirati Iroda/ N A sajtó közli Munters külügyminiszter kijelentéseit a lett-szovjetorosz segélynyújtási egyezményről. Munters többi között ezeket mondotta: - Ot hét leforgása alatt alapjaiban megváltozott*Európa élete. A legnagyobb változások iíeleteuropában történtek, A lengyel állam léte megszűnt; a Szovjetunió és a Német"Birodalom között barátság és egyetértés jött létre. E körülmények uj helyzetet teremtettek a balti államok számára és uj problémák elé állították őket. Bizonyos tekintetbwn itt is a világháború befejezésekor teremtett állapot reviziőja megy végbe, noha nincs közvetlen összefüggés a balti államok és a versaillesi szerződés között, A Szovjetunió eurooai területéről csak három kijárás vezet a tengerentúli országok felé: északon a Fehér-tengeren át, délen a Fekete-tengeren át és azután csak a leningrádi kikötőn át. Ez utóbbi hadászatilag kedvezőtlen fekvésű s ezenkívül nem jégmentes. Békeidőben az ilyen helyzet,elviselhető volt, háborús időkben azonban nehézségeket idézhetett elő. Érthető tehát a Szovjetuniónak az a-törekvése, hogy helyzetét a keleti balti partvidéken megszilárdítsa. A gazdasági megfontolásokhoz tehát hadászati érdekek is járulnak. Ilyen felfogás már regebben is kifejezésre jutott a Szovjetunió, Anglia és Franciaország közti tárgyalásokon. Ma Lettország ' saját biztonsága a helyzet tisztázását és pontos meghatározását követeli, A Szovjetunióval való Kölcsönös segélynyújtási egyezmény alakjában kifeji ezé sre jut mindkét államnak az az óhajtása, hogy a Keleti-tenger mentén ienntartják a békét és a status cuot. Még jobban megerősíti ezt a békeszerződésre, valamint a két állam közti megnemtámadási szerződésre és a most megkötött egyezmény 5. szakaszára való utalás, amely félre nem ért hető módon akként szól. hogy mindkét állam felségjogai érintetlenül maradnak. Amióta a külföldi államok valamennyi külpolitikai megfontol.* 5 sában a háború lehetősége megjelent, a lett politika alapvető feladata, hogy az országot ne engedje háborúba belevonni. Ugyanakkor lett részről el Kellett ismerni, hogy Lettországnak háborúba való belevonása fenyegetést jelenthet a Szovjetunió számára, minthogy Lettországnak ezzel az állammal közös határai vannak. A kölcsönös segélynyújtási egyezmény alapelvének tehát bizonyos preventív jelentősége van". Kifelé ez megmutatja, hogy a háború elhárítása megfelel mindkét állam kölcsönös érdekeinek, A kölcsönös segélynu jtás. alakja tekintetében azt az utat követték, amely mindkét fél földrajzi helyzetének és katonai képességeinek megfelel. Lett* ország hadfelszerelés és hadianyag tekintetében kaphat segélyt, s~ezzel szemben a Szovjetuniónak hadászati előjogokat nyújt területén: igy flotta-támaszpontokat, támaszpontokat parti ütegek szamára és repülőtereket, amelyek az említett támaszpontok biztosítására szolgálnak. E hadászati előjogok egyáltalában nem fogják korlátozni a normális életet Libauban es Windauban, minthogy megállapodás utján pontosan meg fogják állapítani a szóbanlévő területeket. Minthogy katonái támaszpontok nem maradhatnának védelem nélkül t a Szovjetuniónak engedélyt adnak arra is, » hogy a támaszpontok és repülőterek kerületében csapatrészeket tarthasson* Létszámukat ugyancsak megállapodással fogják megállapítani. A közös hivatalos közleményben bizonyos politikai alapelvekkel való "politikai kiegészítésről" van szó. Olyan elvek ezek, amelyeket szerződéses uton" " nem lehetett annyira pontosan megszövegezni, amelyüknek azonban az egyezmény alkalmazásában nagy jelentőségük van,'Kölcsönös bizalomról és az együttműködés lehetőségéről van bennük'szó, tekintet nélkül az állami rend tekintetében fennálló eltérésekre. A bizalomnak és az együttműködésnek ilyen légkörében folytak másuk a tárgyalások is. Munters végűi kiemelw még, hogy at í ijjav}HxJ egyezmény a békét és a biztonságot fogja megerősíteni és megfelel a politikai realitásoknak, amelyekkel Lettországnak a maLJcörülmdnyek között számolnia kell./lTl/ ^S^TÍR
