Napi Hírek, 1939. október/1

1939-10-08 [0451]

0 Dn § Európaszerte szigorú korlátozások léptek életbe a polgári lakosság fogyasztásánál. A háború alatt mind a hadviselő, mind a semleges országokban a polgári lakosságnak a legtöbb szükségleti cikkből csak kisebb mennyiségek állnak rendelkezésre mint békeidőben. Ennek oka egyrészt, hogy a háborús célból vagv a semlegesság megóvása érdekében fegyverben állóknak a szükséglete nagyobb a békebelinél és végül hogv sok szükségleti cikk termelését csökkenteni kell. mert az igy felszabaduló termelési tényezőket a hadviseléshez szükséges cermékek fokozott előállítására használják fel. A polgári lakosság fogyasztásának csökkentése tehát elsőrendű nemzeti szempontokból szükséges. Ezt három eszköz utján szokták biztosítani. Az egyik eszköz a fogyasztás közvetlen korlátozása, ami többnyire az előző világháborúból nálunk is jól ismert jegyrenöszer, de egyes esetekben teljes vagy részleges fogyasztási tilalom uTján történik. A másik ut - amelyet rendszerint inkább luxusjellegű cikkeknél szoktak alkalmazni - az áraknak fogvasztási adók utján történő felemelése. A polgári lakosság fogyasztásának korlátozására alkalmas módszer végül az is, hogy az állam a háború következtében növekvő szükségletá fedezésere az egvenes adókat felemeli. Az adóteher növekedése ugyanis a polgári lakosságnál szükségleti cikkek vásárlására fordítható jövedelmet csökkenti. A jegyrendszer alkalmazására a jelenlegi háborúban ma.r számos semleges országban"is sok példa van. Csaknem valamennyi ország bevezette a je

r-yrendszert a polgári lakosság benzinfogyasztására. Norvégiában lisztet, cukrot és kávét csak jegy elleneben szolgáltatnák ki. Dániában cukrot, Izlandban cukrot, kávét és szenet, Finnországban és Észtországban cukrot ' Svájcban cukrot, tásztanemüeket, hüvelyeseket, zab- és rozskészitménv eket, lisztet, darát, tengerit, ételolajat, főzővajat és ételzsirt csak je'gv ellenében lehet vásárolni. A fogyasztás közvetlen, de nem jegyek utján történő korlátozására példa a polgári lakosság benzinfogyasztásának t elje s tilalmazása, amire egyes semleges országokban is sor került. Több országban a húsfogyasztást korlátozzák ilyen módon, hústalan napok bevezetésével. Bulgáriában' például kát^ Görögországban négy, Olaszországban három hústalan nap tartása kötelező, ehhez hasonló jellegű az a finnországi rendelkezés, amc-lv a gőzfűtéssel rendelkező bérhazakban a melegvizszolgcdtatást csupán egv'szer egv héten engedélyezi és az a Rómában foganatositoít intézkedés, hogv" fogvasztasi célra gázt csak 6 óra 30 perctől 8 óráig, 11 órától 15 óráig, valamint 19 óra 3C perctől 21 óráig szolgáltatnak. , " • Néhány ország már adóemelésekot is végrehajtott. Az adóemelés - mint erre iz imént már rámutattunk - természetesen csökkenti a szüksé#e+i cikkfogyasztást, Iagybritanniában úgyszólván valamennyi adónem kulcsát igen tetemesen felemelték. Németországban a jövedelmi adót 50 százalékkal felemelték, ezen kivül pedig háborús adópótlékokat vezettek be'. Olaszországban két uj adónemet vezettek be, a vagyonadót és a kereseti adót. Hollandiában a jövedelmi adót a folyó évre 15 százalékkal, a jövő évre pedig 45 százalékkal felemelték. Egyás cikkek fogyasztásának áremelések utján való korlátozására is sok példa van már. Igy például Németországban a fogvasztasi adóztatás utján rendkívül nagy mértékben felenelték a dohányáruk, a sör, a pálinkafélék és a pezsgő árát. Hollandia, Dánia és Észtország a benzinfogyasztás csökkentését kisárelíe meg igen nagy áremelések utján. Románia a vasutak tehermentesítését a fuvardijak nagyarányú emelésével óhajtja megoldani. ORS7Ar^.rviMT^ /Folyt, köv/