Napi Hírek, 1939. október/1
1939-10-01 [0451]
Ta/L R o z s n y ó, október 1. /Magyar Távirati írem.,/ Jaross Andor tárcanélküli miniszter szombaton Rozsnyóra utazott, hogy r-sztveg en Bubnics Mihály püsp öknek rozsnyói megy'spüspö' ki javadalmába való beiktatása.. A miniszter . . a p'úspök vendege volt vacsorára, majd vasárnap részt vett a beiktatási ünnepségen. Utána megjelent a beiktatása alkalmával rendezett ünnepély*? ebéden, < Az els felköszöntőt maga Bubnics Mihály megyéspüspök mondotta a Szentatyára ós üdvözölte Jaross Andor minisztert s a' vallás és közoktatásügyi miniszter képviseletében jelenlévő S tolpa József államtitkárt, majd Soldos Béla főispán mondott felköszöntőt a kormányzóra. Dittel István nagyprépost a magyar királyi kormányt köszöntötte és külön üdvözölte a kormány képviseletében jelenlévő Jaross Andor tárcanólküli minisztert* Jaross Andjr miniszter válaszában hangoztatta, hogy kettős minőségében jött el erre az ünnepségre. Eljött nint a régi, Szlovén szkónak nevezett felvidék régi harosa s eljött mint a kormány küldöttje. Velem együtt - folytatta - valamennyien mély benyomással fogadtuk azt a szónoklatot, amelyet a püspök ur mondott beiktatása alkalmával. Ez a szónoklat felvetett sok olyan emléket, amelyeket eddig nem lehetett emlegetni. Eszembejutott az a gondolat, amelyet talán sokszor ismételünk, de mindig állítunk be a történelmi események perspektívájába: a Roma Aeterna, az örök Róma gondokata. Ez azt ielenti, hogy a kétezeréves pilléén álló Róma ráér, várakozik és ha politikai viharok dúlnak, van ideje várni addig, amig a krisztusi morál értelmében cselekedhetik. Róma a rozs nydi egyházmegye sorsival is várt addig, míg ki tudta várni azt az időt, amikor azokat az egyházmegyéket, amelyeket á trianoni határ kettévágott, újból egyesíthette: és sorsukat vó érvényesen rendezheti. - Bubnics Mihály melegen érző szociális szivével mindig ugy 'kormányozott, hogy csplrkedetrivel tartalommal töltött meg egy másik alapelvet, azt a Krisztusi mondást, hogy Adjátok meg á e saszárnak a császáré és adjátok meg Istennek, ami az Istené. Nehéz lecke ez olyan pozícióban, ahol Bubnics püspök áll. De az a magasrendű gondolkodás, amely Bü-bnics Mihályt jellemzi, n°m hagyott kétséget abban, .hogy a császárnak a szolgálata csak_azt jelenti, hogy az istení, erkölcsi parancsok uralk d janak/- ", - Nagyméltóságú Püspök Ur! Amikor m melegen köszöntöm abból az alkalomból, hogy élére került egy majdnem százszázalékosan magyar egyházmegyének, nincs okunk, hogy elhallgassuk:: szlovák szülők gyermeke tölti be ezt a magas pozíciót, betöltötte, betölti és be.f/gja tölt eni azoknak az erkölcsi igazságoknak értelmében, amelyek e ddig is vezérel ték, amelyek az egész világot kormányozzák s amelyek kif*jezésre jutnak a hit és erkölcs nagy áldozataiban, z . «i - Amikor erről á problémáról gondolkodunk, akkor eszünkbe jut az, hogy a szentistváni gondolat egyformán akar iíjt a Kárpátok medencéjében otthont adni mindazoknak a nemzeteknek, amelyek ér c zték a sorsszerűség folytonosságát. Ha .„ ránézünk a politikai térképre és végigfuttatjuk elménket a mai Középeurópán, ha továbbmegyünk és látjuk a ma itt dübörgő nagy világeseményeket, rádöbbenünk, hogy ezek az uj világesemények a Kárpátok medencéjében az itt'lő nemzetek sorsszerű közösségének gondol' t^'t újból felvetik az-égboltra. - Az előbb örök Rómáról, Róma Aeternáról beszéltem. Legyen szabad azt mondanom - a magyar állami gondolatba vetett sziklaszilárd meggyőződésem mondatja ezt velem - hogy van a mi lelkünk mélyén, de azon tul milliók lelkében a határon belül, de talán tul is egy Hungária A eternai gondo la ta „ /Eo Ív t,k 'v . / ORSZÁGOS LEVÉLTÁR - . K. H7akriA
