Napi Hírek, 1939. szeptember/2
1939-09-17 [0450]
Pro d o in o . A 22. kiadásban a nyugati' harctéri helyzetről megjelent párisi tudósi.tást az alábbi javitott szövegben bocsátjuk a T. Szerkesztőségek rendelkezésére. Y Pi/DéKüm Paris , szeptember 17. /Havas/ . A katonai helyzet a nyugati harcterén a he ború első két hete után a következőképpen alakul .: '" Egyrészt a francia csapatok, amelyek/mozgósítása befeieződött, a Maginot-vonal előtt a Raj na-Mo se 1-vonal egész hosszában mintegy húsz kilométer mélységben előrenyomultak és német területre hatoltak be biztositva ezzel a francia föld sérthetetlenségét. Másrészről az ellenség, amelvnek erői a Siegfrieé-vonalban elfoglalt állásokban erősen elszigetelt állapotban vannak, kezdi hasznosítani a keleti harcterén el"ért eredményeit és keletről nyugatra vet át erőket, igy bizonyos szárazföldi harci egységeket és légi erőket. A német csapatátcsoportdsa/srol a francia hivatalos jelentés már hírt' adott és ez a jelentés egyidejűig jelent meg a szovjet csapatoknak lengyel területre történt benyomulásával. A tegnapi nap és az éjszaka a rajnai és a meséli határon nem hozott lényeges változásokat a két fél helyzetében, leszámítva a némfet vonalak önkéntes kiegye n&si&ésft, amelynek bevezetéséül a német csapatok bizonyos helységeket elpusztítottak és kiürítettek, A Magi no Vés a Siegf ri ed-vonal között nagy különbség van, amely nemcsak az erődités sajátos módjában nyilvánul meg, hanem onnan származik, hogy a két erődi tmény-vonalét> egészen különböző időtartam alatt építették. Franciaország sok évig tartó gondos munkával épitette ki a svájci határtól Belgiumig terjedő hatalmas erődítmény-láncolatát, Néne tországnak pedig erre a tekintélyes munkára csak két ós fél év állott rendelkezésére. A Siegf ri ed-vonolnak nevezett Siegf ried-állások alaprajza tudvalevőleg a Lauter folyását követi, majd a Haardt csúcsait, onnan Pirmasens és Zw&ibrücken vidékének és a Blies középső folyása vidékének dombjain halad tovább. Innen a német erődítmények csoportja végighúzódik a Saar jobbparti dombjain. Amíg azonban a Maginot-vonal nagy erődítmények l^^^li r ^°^bol áll, a,Siegf ried-vonalbon - ugy látszik -'nem nagyon' szerepel nagyobb erődítmény, hanem a z inkább kis erődítmények sorozata, amelyek minden oldalról fedezik és támogatják egymást. A kölcsönös támogatás gondolata azzal magyarázható hogy lehetetlenné akarták tenni, hogv valamelyik erődítmény a gyors építés következtében vagy más okokból elő«iÍÍ MJ/Í ?XW harcképtelenné tfá Íj ék s a védelmi soroz itt egyik fontos eleme kiessek. Néhány nagy erődítmény is van azonban az erődvonallá? n, oéldául.Saarbrücken.közvetlen vidékén. A sok kis erődöt, amelynek elrendezése aloaiában ötösével törtónt / , .. . , -,',/* , a /egy középen, négy a sarkokon/, terméről ritezfk. eUye ^' okn amezők és a harcikocsikat akadályozó cölöpso, . . " Emlitéaremáltó ezzel kapcsolatban, hogy valószínűleg az acéllal yalo takarékosság Következtében a németek nem alkalmaztak fémcölöpoket a harckocsikat akadályozó hálózat kiépítésére, hanem hosszú és széles beton-oszlopsorokat, amelyeket szintén betonból készült földalatti alapzatra építettek. /MTI/
