Napi Hírek, 1939. szeptember/2
1939-09-17 [0450]
S Zw/L *Wn> Csernovic, szeptember 17* /Magyar Távirati íróddá./ A lengyel kormány tagjai a déli órákban elhagyták Kuty határmenti lengyel községet, ahol az utolsó órákig tartózkodtak. Moscicki köztársasági elnök és a kormány tagjai már román torölf ten vannak. I PJ/PJ/Y VtTrn. Paris, szeptember 17. /Havas/ A katonai helyzet a nyugati, harctéren a háború első két hete után a következőképen alakul: agyrészt a francia csapatok, amelyeknek mozgósítása befejeződött, a Maginot-vonal előtt a Raina-iá osel 1 e*r vonal egész hosszában mintegy 20 kilométer mélységben előnyomultak és német területre hatoltak be. biztosítva ezzel á francia föld sérthetetlenségét. Másrészről az ellenség, amelynek erői a S iegf rí ed-vonal b an elfoglalt állásaiban erősen elszigetelt állapotban vannak, kezdi hasznosítani a keleti harctéren elért eredményeit és keletről nyugatra vet át erőket, igy bizonyos Tharci egységeket és légi erőket. A német csapatátcsonortositasról a 'francia hivatalos jelentés hirt adott már. és ez'a jelentés egyidejűiéi je- • lent meg a szovjet csapatoknak lengyel területre történt*" benyomulásával. fjtíúnxfiáÚ A tegnapi nap és az éjszaka a rajnai és a moseli határon nem hozott lényeges változásokat a két fél helyzetében, eltekintve a német vonalak önkéntes kpgyenesitésétől, amelynek bevezetéséül a német csapatok bizonyos helységeket elpusztítottak és kiürítettek. A Maginot- és a Biegfried-vonal között nagy különbség van, amely nemcsak az erődítés sajátos módjában nyilvánul meg. hanem onnan származik, hogy a két erőditményvonalat egészen különböző időtartam alatt ép'itették. Franciaország sok évig tartó gondos munkával épitette ki a svájci határtól Belgiumig terjedő hatalmas erődítményláncolatát, mig Németországnak' erre a tekintélyes munkára csak két és fél év állott rendelkezésére. A Siegfried-vonalnak nevezett Siegfried-állások alaprajza "tudvalevőiéi? a Lauter folyását követi, majd a Haardt csúcsait, onnaitPirmasens és Deuxpont vidékének és a Blies középső folyása vidékének dombjain haladnak tovább. Innen a német erődítmények csoportja végighúzódik a Saör' j obbparti t domb iáin mit azonban a Maginot vonal nagy erődítmények egész sorozatából áll, ugylátszik, Siegfríed-vonalban nsm nagyon szerepet nagyobb erődítmény, Hanem az inkább kis erődítmények soroza-" ta, amelyek minden oldalról fedezik és támogatják egymást. £fe a körülmény azzal a gonddal magvarázhatf hogv meg akartak előzni, hogv egy erődítmény gyors építése következtében vagy" más okokból előálló hibája folytán harc 1 xéptelenné váljék a védelem egyik döntj eleme. Néhány na^y erődítmény is van azonban az erődvonalban, páldául Saiirt.brücl^közvetlen vidékén, A i&n sok kis erődöt, amelynek elrendezése általában ötösével történt, /egy középen, négy a sarkokon/ természetesen drót sövények, aknamezők és a harcikocsikat akadályozó cölöpsorok fedezik. Említésre méltó ezzel kapcsolatban, hogy valószínűleg az aoélí következtében a németek nem alkalmaztak femcölopöket a harcikocsikat"akadálvozó hálózatok kiépítésére, hanem hosszú és' széles beton-oszlopsorokat,"amelyeket földalatti, szintén betonból készült alapzatra épitettek./lTI/,/ ÉJ^f^f^^u^
