Napi Hírek, 1939. szeptember/2

1939-09-29 [0450]

0 Ve Wa/fta Berlinből jelentik: A német főváros művészeti életének egyik legnagyobb eseménye volt Madách Imre halhatatlan remekmüvének "Az ember tragédiájáénak bemutatója* Madách remekét, amelyet eddig tizenhét nyelvre fordítottak le és a többi között nyolc német fordítása van, már a mait században előadták a német színpadon. Először Hamburgban került bemutatásra, nagyobb sikert azonban csak 1892-ben a bécsi színművészeti kiállítás alkalmából rendezett előadássorozaton ért el. "Az ember tragédiája" Németh Antal, a Nemzeti Színház igazgatója újrarendezésével es korszerű színpadi elgondolásai alapján indult el néhány évvel ezelőtt ujabb európai diadalútjára. Az első német állomás ismét Ha.burg volt, majd - akárcsak a mult században - megint Bécs következett. Tulajdonképpen csak most figyelt fel a müveit világ a magyar Madách a maga nemében páratlan világirodalmi remekművére. A berlini bemutatót már a mult évben tervezték,^ különböző akadályok ijíatt azonban most őszre maradt. Már maidnem készen állott a darab a bemutatásra a Volksbühne hatalmas színpadán, amikor ismét súlyos akadály tornyosult a darab bemutatása elé: a háború. A Volksbühne vezetősége azonban a fegyverzaj közepette sem engedte elhallgattatni a múzsákat és fáradozásait tényleg siker koronázta, mert a berlini őszi színházi évad kimagasló eseménye és nagy sikere lett "Az ember tragédiája" előadása. Valamennyi berlini lap több hasábos, hosszú cikkekben foglalkozik Madách drámai költeményével és elismerő szavakkal méltatja a tragédiát, amelyet a világirodalom egyik legkiválóbb színpadi alkotásának^ tart. Kiemelik a lapok Heinz Dietrich Kenter rendező művészi teljesítményét, amellyel a drámai költeménynek porapás külső formát adott és a legapróbb részletekig kidolgozott gondos rendezéssel egységbe foglalta a hatalmas müvet. Osztoztak a sikerben a darab főszereplői: a bájos nőiességet és a férfi támogató segítőtársát kidomborító Lil Dagover /Eva/, a magasabb célokért, szebb eszményekért küzdő Ádámot megszemélyesítő Werner Hinz és az örök tagadás gonosz szellemének, Lucifernek megtestesítője. "René Deltgen. Madách életének tragikus körülményei - irja többi között a Völkischer Beobachter - megmagyarázzák sötétenláto felfogását, A reményt, a jövőbe vetett hitet azonban nem veszti el, mert belátja, hogy az ember igazi célja a küzdelem. Küzdelem a szebbért, a jobbért, az előbbre jutásért, a sikerért és bizalom a végső győzelemben, ís ez a gondolat talán sohasem volt időszerűbb, mint ma. A Berliner Börsenzeitung igy ir: Madách szerint abban van az ember tragédiája, hogy minden törekvése minden terve a valóságban mindig tragikusan elbukik ás az ember mindig elégedetlen marad. Adám kétségbeesik, de mellette áll a nő, aki örök asszonyiságával viszszavezeti a helyes^utra az eltévedt férfit és tartalmat ad az életnek. Az élet hiábavalósága felett győz az anyaság: ha az egyik elbukik is, az utód folytatja a küzdelmet. A Berliner Lokalanzpiger kiemeli a darab pompás kisérő zenéjét, amely Farkas Ferenc alkotása. Az egész darab az első képtől az utolsóig nem egyéb - irja a lap - mint egyetlen sikersorozat. Az Angriff a többi között ezeket irja: Madách drámai költeményében a magyar géniusz lángja lobog. A darab fokozódó drámai feszültségével a siker is állandóan fokozódik. A Deutsche Allgemeine Zsitung hangoztatja, hogy "Az ember tragédiája" a rault század szellemi életének egyik legnagyszerűbb alkotása. "Az ember tragédiája"-t sorozatos előadásokban hozza szinra a Volskbühne és a darab minden nap zsúfolt nézőtér előtt folyó sürü tapsoktól kisért előadásai biztosítják, hogy Madách remeke a német fővárosban is döntő sikert aratott./MTI/ ORSZÁGOSLCVÚJÁR —--—— ^ K. szekció ,