Napi Hírek, 1939. szeptember/2
1939-09-16 [0450]
Ba Na/Ho KW B 6 a a , szeptember 16. /Magyar Távirati Iroda/ A Relazioni Internazionali, Olaszország legtekintélyesebb külpolitikai szakfolyóirata mai számában érdekes cikket közöl "Oroszország gazdasági élete és kiviteli lehetőségei" cim alatt A cikkiré a bevetőben rámutat arra. hogy a jelenlegi nemzetközi viszály egyik legfontosabb ismeretlené Szovjetoroszország magatarti sa. Tényként kell megállanitani, hogy Oroszországgal kapcsolatban mindig túlzott képzetek terjednek el és amíg 1914-ben Oroszországot gőzhengernéi nevezték^ most megkezdődött háborúban, mint kimeri tehetetlen gazdasági anyagraktárt igyekeznek feltüntetni. Jó lesz tehát pozitiv statisztikai adatok alapján megvizsgálni, hogyan is áll a kérdés Szávjetoroszország körül. Mindenekelőtt meg kell állapitani, hogy / Oroszország gazdasági élete előre ( meghatebozott programon és az ország nyersanyagainak maximális kihasználás%épül fel. Pontosan következik ebből, nogy a kivitel növelése lehetetlenné tenné a gazdasági tervek programszerű végrehajtását. Oroszország részéről nagyarányú ipari, mezőgazdasági kivi télre már csak azért sem szabad számitani, mert 1926 óta a Szovjetunió lakosságának száma 23 millió lélekkel emelkedett. •. '• lakosság életszínvonala is emelkedett. ^-Együk fel azonban, hogy Sztálin politikai meggondolásokból egy időre félreteszi a folyamatban lévő ipari ós mezőgazdasági programokat. Milyen . * kiviteli lehetőségeket nyújt ebben az esetben Szovjetoroszország gazdasági élete? Ami a leni. és a magnezitxrkivitelt illeti, Oroszország valóban igen nagy kiviteli lehetősegeket nyújthat. Nem igy áll azonban a helyzet a vas és az acél tekinteteben. Szovjetoroszország vastermelése 1938-ban 15 millió tonna volt, ami éppenséggel nem mondható elegendőnek r A vastermelés az Í939. év első hónapjaiban még a tavalyi év megfelelő időszakában elért termelésnek is ál- tta marad. Az acéltermelés sem érte el a tervbevett mennyiségeket. Minthogy Oroszország a második ötéves ters második évében meg semjözelitette a tervbevett mennyiségeket,a vas- és acélkivitel íreglenetősen gyenge lehetőségekkel kecsegtet. ' Ugyanez mondható a kőolajkivitelről is. Amig 1929-ben u rosz^rszág még hatmillió" tonna kőolajat szállitott külföldre, ez a kivitel 1938-ban : : 1.9 millió tonnára esett, sőt az utóbbi hónapokban bizonyos vonatkozásokban a belső piacon is üzemanyaghiány mutatkozott, Ami a réz, horgaién, ólom és nikkeltermelést illeti, Oroszország a termelés növekedése ellenére is nyersanyahbehozatalra szo-^rul ezekben a cikkekben. Jelentős volt az utóbbi években a gyapot és kendertermelés fejlesztése, azonban a termelés még mindig nem eri el a belső szükségleteket, Az Ötéves terv a textilipart meglehetősen elhanyagolta, ugy hogy Oroszország textilárukban behozatalra szorul. A gyapáut érme lés meg mindig nem érte el a cári Oroszország eredményeit. A gumitarmeléö állandó fejlődésben van, de Oroszország ruggyantaipara még 30 %-os arányban külföldi nyersanyagra szorul. Nagyobb kiviteli lehetőségeket nyújthat °roszország az élelmiszerek tekintetében. Nem szabad azonban itt sem figyelmen kivül hagyni, hogy Oroszország lakossága állandóan erős növekedésben van„ Az olasz lap gazdasági szakértője cikkét a köve tke zo megállapítással fejezi be; Az emiitett adatok alapján tehát ugy látszik hogy azok a hirek, amelyek szerint az orosz föld óriási kiviteli lehetőségeket nyújthat, igen messze vannak a valóságtél.
