Napi Hírek, 1939. szeptember/2

1939-09-23 [0450]

Ba Ks/Vv Róma, szeptember 23. /Magyar Távirati Iroda./ A Duce ma délben a Palazzo Veneziaban fogadta a bolognaü fasiszta párt vezetőit és beszédet intézett hozzájuk, amely egyúttal az egész olasz nemzethez is szólt" A Duce dicsérettel emlékezett meg Bologna városáról és a bolognai fasciok működéséről, majd közölte, hogy egymásután fogadni fogja az egyes vidékek partvezetőségét, hogy igy a fasiszta párt a teljes mozgósítás állapotába kerüljön. A Duce ezután igy folytatta: - I zavaros pillanatban találkozunk egymással, amelyben nemcsak Európa térképe, hanem talán a többi szárazföld térképe is kockán forog. Mi sem természetesebb, minthcgy ezek a nagyszabású események és olaszországi visszhangjuk a mi köreinkben is mély benyomást költenek, Ebből a különleges és érthető lelki állapotból igyekszik hasznot húzni az emberi nem csekély és selejtes része, amely egyes sötét helyekon húzza meg magát. Ezeknek a selejtes olomeknok tulajdonítható bizonyos híresztelések terjesztése, amelyek közül a legnevetségesebbek az én személyemet illetik. Ennek a jelenségnek meg kellett szűnnie, különben talán nagy bánatomra kétségbe kellett volna vonnom azt, amit eddig szilárdan hittem, vagyis, hogy az olasz nép a $>öld egyik legértelmesebb népe. A dolgok drámai színben való feltüntetése nélkül - amitf egyáltalán nWA >. c: . c

i- a fentiekből adódó következtetéseket a kivetkezőkben lehet összefoglalni: k*íkkhfy - Meg kell tisztití'.ni azokat a zugokat, ahova az antifasizmus szabadkőműves zsidc'rés külföld--4mádó" töredékei meghúzódtak. Sohasem fogjuk megengedni sem nekik, sem másoknak, hogy az olasz nép testi és erkölcsi egészségének ártalmára legyenek. Az olasz nép tudja, hogy nem szabad megzavarni a kormányost éppen akkor, amikor viharos vizeken hajózik és nem szabad állandóan felvilágosításokat kérni tőle az útirányról. - 1. amikor én meg fogok jelenni kinn a palota erkélyén és összehívom az egész olasz népet, hogy hallgassa meg szavamat, az nem azért lesz, hogy ismertessem előtte a helyzetet, hanem azért, hogy mint 1935 október 2-án /az abesszíniai háború kezdete/, vagy 1936 május 9-én /az abesszíniai háború befejezése/ történelmi jelentőségű elhatározásokat - mint mondom - elhatározásokat jelentsek be. - Jelenleg azonban nem ez a helyzet. Politikánkat szeptem ber elsejei nyilatkozatunkban megjelöltük és nem láttunk okot arra, hogy azt megváltoztassuk. Ez a politika megfelel nemzeti érdekeinknek, politikai szerződéseinknek és

: megállapodásainknak, minden nép - beleértve a német népet is - ama> óhajtásáaak, hogy legalább lokalizáljuka viszályt. - De különben is miután Lengyelországot felszámolták, Európa Lég nincsen ténylegesen háborúban. A hadseregek tömege még nem rohant egymásra. A tényleges összeütközést még el lehet kerülni, ha belátják azt, hogy lehetetlen fenntartani vagy éppenséggel helyreállítani olyan helyzeteket, amelyeket a történelem és a népek természetes dinamizmusa halálrr.itélr. Tény, hogy a londoni és a párisi kormány azzal a bölcs szándékkal, hogy ne szélesítsék ki a viszályt, nem reagál az oroszok által előidézett befejezett tényre. De ebből az is következik, hogy megingatták azt az erkölcsi igazolást, amellyel a németek által teremtett befejezett tény megmásítására irányuló fellépésüket indokolják. /Fo ly t. k öv. / ORSZAQOS LCVÉLTAR