Napi Hírek, 1939. szeptember/2

1939-09-22 [0450]

/ HT Küm Bl/Y Bécs, szeptember 22. /Német Távirati Iroda/ Al Gigurtu román gyáros, volt gazdasági miniszter '^hosszabb időn át Németországban .tartózkodott s ezalatt érintkezésbe lé­pott vezető német személyiségekkel. Gigurtu volt miniszter elutazása előtt fogadta a Südost-Echo tudósitóját. Annak a felfogásának adott kifejezést, hogy a német­román árucserét semmikópen sem érte zavar, hanem azt még szorosabbá fogják gsenni. Románia tud és akar is sokat szállítani Németországba. El tudja képzelni, hogy Németországnak ma sokkal több áruja áll rendelkezésre Ro­mániába való szállításra, mert mindazok az áruk, - különösen gépek és be­ruházási áárgyak, amelyek eddig néhány más országba mentek--most felsza­badultak a közeli semleges államokba, tehát különösen Romániába való ki­vitel számára. Fokozott német-román árucsere nagyon javára fog válni a ro­ma gazdasági szinvonal emelésének. A márciusi német-román gazdasági szer­ződés a legkedvezőbb előfeltétele ennek a fejlődésnek. Románia arculata gazdasági tekintetben ettől az együttműködéstől rövid idő alatt egészen újjáalakul. A gazdasági semlegességről vallott román felfogás­ról Gigurtu ezeket mondta: A semlegesség Románia számára legalább olyan jó viszonyt jelent Németországgal mint a háború előtt. Magától értődő, hogy Románia a német birodalommal való békés kereskedelmi forgalmában senkitől sem engedjél magát befolyásolni, Közép és Keleteurópa erőinek játékában Románia a né­met nagyhatalmat alkalmasnak tekinti az egyensúly állandósítására és fenn­tartására. Romániának érdeke fűződik Nagy-Németor szaghoz, mintahogyan^Né­metországnak is szükségképen érdeke, hogy a Duna-torkolatok semleges állam kezében legyenek. Ebből a szempontból tekintve egy rornán ember számára a háború ma érthetetlen, esztelen dolog. Ez a háború csupán mint az elvek há­borúja állhat meg. Gigurtu * .„ maga nem látja, hogy valamelyik hatalom ebből a háborúból előnyöket tudna magának biztosítani, bármilyen legyen is annak eredménye. Megállapíthatta, hogy Németország egyetlen személyisége^ sem tudja belátni, miért folytatja Franciaország ezt a háborút, hiszen Né­metországnak egyáltalában nincsenek igényei Franciaországgal szemben. Romá­nia mint kisálíam számára természetszerűen a legkedvezőbb ha ez a háború a lehető leghamarább végetér. Csehszlovákis éa Lengyelország csupán azért kerültek lehetetlen helyzetbe, mert nem tudtak felhagyni azzal, hogy a nem­zetközi nagyhatalmi politika veszélyes eselszövényeiben résztvegyenek./MTI/ HT Küm Bl/T B e r 1 i n , szeptember 22. /Magyar Távirati Iroda/ |\J "Ujabb Ígéret Budapesten" cimmel a Berliner Börson­n zuitung budapesti tudósitója történelmi visszapillantást vet a magyarorszá­gi németségnek a XIX. század közepétől mostanáig az iskoláért folytatott küzdelmére, - A magva; kormány - fejezi be cikkét e tudosito » újból rend eletet adott ki a vegyesnyelvü népiskolai oktatás életbelépteté­séről úgyszintén arról, hogy ("polgári iskolát állítanák fel Munkácson és Bátoszéken, később gimnáziumot is . Mindenekelőtt fontos azonban annak be­jelentése, hegy tanítóképző-intézetet létesítenek, mert eddig csak 96 tanítója van a német népi kisebbségnek 1300 helyett. n«f&VV - • - • - ORSZÁGOS LEVÉLTÁR

Next

/
Thumbnails
Contents