Napi Hírek, 1939. szeptember/2

1939-09-19 [0450]

f Vé/Zs /Hitler \ *»**\ VI. folytatása./ , < Nem tudok róla, hogy,demokrata államférfiaink közül valaki is érdemesnek tartotta volna ezek ellen a barbárságok ellen tiltakozni. Azt a megbizást adtam a német légi haderőnek, hogy ezt a háborút emberséges módón, tehát csakis harcoló csapatok ellen viselje. A lengyel kormány és hadvezetőség a polgári lakosságot arra utasitotta, hogy orvul és lesből löjjön az ellenségre. Nagyon nehéz volt az önmegtartóztatás. De meg akarom mondani, ne higyjék a demokratikus államokban, hogy ennek így kell lennie, ha másképp akarják, hát megkaphatják. Itt is véget érhet a türelmem. A hadviselésnek ilyen alattomos módja mellett is a mi hadseregeink villámgyorsan végeztek ezzel az ellenséggel. Egy angol újság néhány nappal ezelőtt azt irta, hogy felmentettem egy vezérezredest, mert villámháborúra számítottam és keservesen csalódtam a hadműveletek lassúsága miaxt.Ez a cikk nvilván attól a stratégától származik, akik a lengyeleknek hadseregük felvonultatására stratégiai tanácsokat adott. Olyan állapotot teremt ettünk

#

Lengyelországban, amely talán módot ad, hogy ennek á népnek képviselőivel okosan és nyugodtan*beszélhessünk. Közben Oroszország fehérorosz és ukrán néprészei: érdekeinek védelmére szintén bevonult Lengyelországba. Angliában és Franciaországban valami rettenetes gonosztettet'látnak Németország és Oroszország összefogásában, sőt egy angol.azt irta, hogy ez perfidia. Az angoloknak azután ezt igazán tudmok kell.Azt hiszem, Anglia abban látja a perf idiát, hogy a demokrata Anglia és a bolsevista Oroszország összefogásának kis'-rlete meghiúsult, ellenben a nemzetiszocialista Németország kísérlete a bolsevista Oroszországgal, sikerült. Itt mindjárt felvilagositást kell adnom: Oroszország az marad ami volt, Németország az marad ami volt. Egy dologgal tisztában van mind a két kormány; sem az orosz, sem a német rezsim egyetlenegy embert sem akar a nyugati demokráciák érdekeiért feláldozni. Négy háborús év tanulságaiból eleget okult mind a két állam és mind a két nép. Jól tudjuk, hogy váltakozva hol az eggyik, hol a másik részesülne abban a s^erencsáben, nogy a nyugati demokráciáit eszményeiért sikra szálljon. Az a szándékunk, hogy ezentúl magunk képviseljük érdekeinket ^és ugy találtuk, hogy akkor képviseljük azokat a leghelyesebben, ha a két legnagyobb nép és'allam egymással megegyeznek* Ez annál kö nnyebb, mert csak hazugság az az angol allitás, ameLy a német külpolitika határtalan célkitűzéséről szól. Örömömre szolgál, hogy most a gyakorlatban megcáfolhatom az angol állam-férfiaknak ezt a hazugságát. Az angol államférfiak, akik egyre azt hajtogatják, hogy Németország Európán esész az Uraiig akar_uralkodm, most boldogok lesznek, ha megismerik a nemet politikai szá^nekpk határát. Azt hiszem, hogy ezzel ismét megfosztjuk őket egy hábo rus októl. Ök ugyanis azt állítják, hogy éppen azért kell harcolniok a mostani német uralmi rendszer ellen, mert ennek a rendszernek korlátozatlan háborús céljai vannak. Nos, uraim odaát a nagybritanniai világbirodalomban, Németország céljai iren korlátozottak. Ezek felől tanácskoztunk az oroszokkal. Elvégre ők a legközelebbről érdekelt szomszédok. Az angolok szerint itt mi konfliktusba kerülhetünk. Erre nem kerül sor. Németország és Szovjet oroszország megegyezése megszünteti azt a lidércnvomást is, amely az angol államférfiakat nem hagyja aludni a mai német rendszer világhódító vágyakozásai miatt. Most megnyugodhatnak, ha megtudják, hogy nem igaz, hogy Németország meg akarja vagy"meg akarta hódítani Ukrajnát. Nagyon elhatároltak az érdekeink. Természetesen ezeket az érdekeket minden veszéllyel és mindenkivel szemben megvédjük. /Fo ly t. kö v. / ORSZÁGOS LEVÉLTÁR