Napi Hírek, 1939. szeptember/1
1939-09-09 [0449]
o- Má/Dn Tarackraszna, szeptember 9. Perénvi Zsigmond báró kormányzói biztos pénteken délelőtt közvetlen munkatársaival gépkocsin a Tarac völgyébe utazott, hory megszemlélje a m. kir. országos öntözési hivatal által ott építendő óriási méretű vizauzzasztó és tároló kísérleti kutatásait. Perényi Zsigmond bárót útjára elki serte Ilniczky Sándor görög katolikus nagyprépost. Simsnfalvy Árpád ungvári főispán, Zombory Bertalan, a f öldmi velésügyi minisztérium ungvári kirendeltségének vezetője, Marina Gvula miniszteri tanácsos, Riskó Béla, a máramarosi közigazgatási kirendeltség vezetője, valamint több felvidéki es kárpátaljai képviselő, köztük bencze György, Csuha Sándor, Demkó Mihály, Hápka Péter, Hokky Károly és Vozáry R. Aladár. ' A kormányzói biztos és a társaságában levő képviselők foeadására s tájékoztatására ugyancsak a Tarac völgyébe érkezett Kállay Miklós ny. földmivelésügvi miniszter, az országos öntözési hivatal elnöke, is. Délután három órakor érkezett meg Perényi Zsigmond báró Tarackrasznára, a létesitendő duzzasztó és tároló szinhe Ivére. Itt a körülbelül háromszáz méter széles völgykatlant két oldalról magas hegyek szegélyezik. Szakemberek vezetésével itt folynak már körülbelül négy nőnap óta a talaj kutatás i munkája tok, amelyek már "befejezéshez közelednek. _ _ TT , Kállay Miklós, az 'öntözési hi atal elnöke, valamint Lampl íiugó főtanácscs , a hivatal alőnöke, a legrészletesebben tájékoztatták a megjelenteket az eddig végzett kutatások eredményeiről. Utaltak arra, hogy az öntözési hivatalt célkitűzéseiben az a. gondolat vezérli, hogy minél nagyobb területet lehessen öntözéses gazdálkodás bevezetésére alkalmassá tenni, de emellett a Tiszát és a Köröst is minél feljebb tegyék hajóznatóvá. Hooy azonban a folyók hajózhatók leayenek és emellett még megfelelő mennyiségű viz is álljon'az öntözés rendelkezésére, szükséges á duzzasztó müvek es viztároló létesitése. Az első terveket még a trianoni Magyarország keretei közé szorítva készítették el és igy próbálták megoldani a víztárolók létesítésének kérdését. A mélvebben fekvő területeket akarták gátakkal körülvenni és ebből a szempontból" az alföldi tárolás jöhetett csak számításba. Közben azonban Kállav Miklós irányításával a legnagvobb titokban elkészítették a kárpátaljai Tarac, Talabor és Nagyág folyók' vize nok duzzasztására és tárolására vonatkozó terveket. Ez a kárpátaljai megoldás mutatkozott a legkedvezőbbnek s az isteni Gondviselés ugv határozott - mondotta Kállay Miklós - hogy a tervek valóra válhatnak es a felszabadulás után mar az idén tavasszal nemcsak a terveket készíthettük el, hanoii a nelyszínen már a kísérletezéseket is megkezdhettük, , , A legelső lépés az volt - folvtatták a szakemberek ismertetésüket - ro v megállapították a viztárola's szempont iából a Kárpátalján szamba jöhető helyeket. Az összes tanulmánvozott lehetőségek közül a fonti három bizonyult a legmegfelelőbbnek. A Tarac folyó ezek közül a logoovebb vizű, mert ezen a vidéken évenként körülbelül 1200-15 00 milliméter _ mennyiségű csapadék esik, mig a Talabor ás a Nagyág vidékén csak o mennyiség, negyed, illetve ötödrésze. Az előzetes számítások szerint megállapítottak, hogy ilyen csapadékmennyiség f ig7 el omb evét elé vei' körülbelül 65 méter magas gáton 250 Millió köbméter vizet lohot tárolni, ami épen elegendő"lenne az.öntözés céljaira. A Tarac-völgyi zárógát magassága 70 méter lesz. a vízszint magassága pedig csak 65 méter. A gát szélességét 372 méterre tervezik. A gátépítéshez szükséges beton kitermelése céljából a nelyszínen kőbánya* kell nyitni. Ebben a kőbánvában sokszáz munkásnak biztos thatnak néhány évre megélhetést. /Folyt, köv.r^K 002 ^ 11 ^
