Napi Hírek, 1939. július/2
1939-07-29 [0446]
0 Szt § A debreceni lektori kollégium, amelyet az ottani Nyeri ; - Egyetem keretén belül tartanak, augusztus 10.-én, 11.-én és 12.-én lesz. Felkérik a résztvevőket, hogy a debreceni egyetem központi épületében /Nyeri Egyetem igazgatósága/ augusztus hó 10.-én, legkésőbb délután fél 4 órakor, / az előadássorozat kezdetén/ jelentkezzenek, A budap°stről indulók az augusztus hó 10.-én rpggel 7.50-kor induló gyorsvonattal utaznak el Budapestről,Nyugati pályaudvarról. /MTI/ mm 9 mm 9 mm\ 0 Szt § A pénzügyminiszter a vagyonv°'lts^gról szóló rendelete értelmében a mezőgazdasági ingatlanok vagyonvaltságá fejében fizetendő buza arát a földmivelésügyi miniszterrel egyetőrtőleg ez évi augasztus hónapra m'.terra-'zsánként Husz /20/ pengőben állapította meg. /MTI/ 0 Szt § Tanári továbbképző tanfolyam. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter a budapesti Középiskolai Tanárképzőintézetben pedagógiai tanfolyamot rendeztet azoknak a visszacsatolt területi középiskolai tanároknak száraára, akik régi magyar tanári képesítéssel husz éven keresztel a cseh uralom alatt tanítottak, meg akik cseh egyetemeken szereztek tan-'ri oklevelet. A tanfolyamnak az a célja, hogy a visszacsatolt gimnáziumok tanárai a hivatalos tanterveken, utasításokon éjd a felügyelő hatóságok útmutatásain kivül szakembereké előadásaiból mélyebben megismerhessük a mai magyar középiskolai tanítás legfontosabb kérdéseit. A tanfolyamot Kornis Gyula titkos tanácsos, a Tanárképző intézet elnöke nyitotta m í: g szombaton délelőtt-, Üdvözölte a tanfolyamon részt vevő tanárokat, akik között megjelentek a szlovák és a magyar-orosz nyelvű középiskolák tanárai is. Kiemelte, hogy az elmúlt hasz esztendő szenvedéseiben megtisztult magyarság a maga művelődésének szeUemi keretébe összhangzóan iparkod : k beleilleszteni a szlovák és a magyar-orosz nemzeti kultúra természetes jogait és igényeit, mert Szent István birodalmában minden népnek joga van nemzeti művelődéséhez. Az üdvözlést követő megnyitó előadásában Kornis Gyula müvelődósbölcseleti szempontból fejtegette a nemzeti műveltség fogalmát. A nemzeti műveltség keletkezésének és lényeges fogalmi jegyeinek elemzése után vizsgálta a nyelvnek, irodalomnak, történelemnek és a többi nemzetismereti tárgynak a nemzeti műveltségben való szerepét. Különösen kiemelte, hogy a nemzeti műveltség elsősorban történelmi műveltség. A történelemből érezzük meg. hogy sorsunk közöd,hogy mi a nemzeti fejlődés láncszemei vagyunk. A' nemzeti történet megtanít az osők szemével látni és kihúzni a mult vonalát a jövendő történeti aspirációiba. Nem a dicső multán való romantikus ábrándozás a nemzeti történet, hanem a jövő tudatos előkészítésének agyik nagyhatású eszköze. A középiskola tanárai a legszebb emberi hivatást teljesitik: hidat v-rnek a nemzeti műveltség "tadasával az egyes nemzedékek között, Kornis Gyula bevezető előadásán kivül a magyar művelődés eszményeiről és a magyar középiskola ujabb fejlődés 'ről ad elő, Imre Sándor művelődés pali ti kai. Dékány István oktatástani kérdésekről, Kósa Kálmán a közoktatási igazgatás szervezetéről és az iskolafelügyelet rendszeréről, Huszti Józppf az uj tantervről, vitéz Fraknóy József az uj rendtartásról tájékoztatja alőadnsaiban a hallgatóságot. Melich János pedig a honfoglaláskori Magyarország nemzetiségi viszonyaival foglalkozó nyevltüdományi kutatásait ismerteti. A tanfolyam ;n 190 felvidéki és kárpátaljai tanár ve-z r^szt, akik az előadások hallgatásán kivül tanulmányozzák Budapest nevezetességeit cs a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményeit. /MTI/
