Napi Hírek, 1939. július/2
1939-07-28 [0446]
o- Za/Eia A Magyar Távirati írod', jelenti; Vitéz Kerc-sztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a képviselőház mai ülésén beterjesztette a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló 1879:X. t.c, kiegészítéséről és módosításáról s 7 ól<3 törvényjavaslatot, A törvényjavaslatnak három alapvető rendelkezése van. Az első ilyen rendelkezés az, hogy megszűnik magyar állampolgársága annak, aki honosítás utján külföldi állampolgárságot szerzett. Ennek a rendelkezésnek az alapja az a meggondolás, hogy a külföldi állampolgárságnak honosítás utján megszerzése mintegy tudatos tevékenvség, - az esetek tulnvomó részében - önmagában bizonyitcire, a nemzethez tartozás ár zésében beállo'tt lazulásnak, sőt ez érzés teljes' hiányának: okszerű tehát, hogy az ilyen személy ne maradhasson meg a magvar állampolgárok közösségében."" További alapvető rendelkezés- a törvényjavaslatnak, hogy kiküszöböli a kötelező visszahonositás intézményét és 1 a visszahonosítást minden esetben a szabad mérlegelés körébe utalja. A jelenlegi jogállapot szerint bizonyos jogi feltételek mellett olvan személyt is vissza kell venni az állampolgári kötelékbe, akinél körülményeiből korábbi magatartásából nyilvánvaló, hogy csak azért kívánja magát visszanonosittatni, mert körülményeinek változása & lytán keavezobbnek mutatkozik reá nézve a magyar állampolgári kötelékbe tartozás. Ezt a visszás állapotot van hivatva megszüntetni a kötelező vi sszahonosi tás intézményének kiküszöbölése, am elvnek alapja az a megf ondolás. hogy ne válhassék magyar állampolgárrá olyan' személy, akinek régi azájávai semmi érzelmi közössege nincs, akit talán pusztán a magyar állampolgársághoz fűződő jogi előnyök kihasználásának a gondolata füz hazánkhoz. Harmadik alapvető rendelkezése a törvényjavaslatnak, hogy bizonyos esetekre megadja a magyar állampolgárságtól megfosztás lehetősegét/ Azok a cselekmények, amelvek elkövetése miatt helve lehet az állampolgárságtól megfosztásnak, kivétel nélkül olyan természetűek", hogy elkövetésük, az abban megnyilvánuló magatartás nem egyeztethető össze az állampolgári kötelék erkölcsi követelményeijreL a nemzethez tartozás érzésévei. Az ilyen cselekménveket elkövetőkkel szemben nem indokolatlan az állampolgári közösségből való ki taszítás fegyvere* Ezeken az alapvető rendelkezéseken felül a törvényjavaslat még a következő rendelkezéseket tartalmazza: Újra szabályozza az állampolgárság. ' távollét következtében való elvesztésének a kérdését. Az uj szabályo 9Áa az ie?9*L. t.c. szabályaival szemben két iránvban jelent változást. .... Az egyik változás az, hogy mig az Í879;L. t.c. 31 §-ának második bekezdése a távollét kezdő időpontjául azt a napot veszi, amelven a távollevőnek útlevele lejár, addig a tőrvénvjavaslat ezt az időpontot 'abban a napban határozza meg, amelven az eltávozott az ország területet elhagyta. A tivoliét kezdő időpontjának ilyen módon való meghatározása feltétlenül reálisabb, mert hiszen a távollét a" valóságban az országból kiutazás napjával kezdődik; nem is szólva arról a lehetőségről, hogy az útlevél érvényessége több ivi időtartamra is terjedhet* A másik irányú változtatás, amelyet a törvényjavaslat az 1879:L.t.c. rendelkezéseivel szemben tesz, az. hogy kiküszöböli azt az esetet hogv valaki egy uj útlevél qgyszerű kiváltásával megszakíthassa a távoli?t folytonosságai és ezzel fenntarthassa magyar állampolgárságát még akkor is, .ha az ország területére egyáltalán nem is szándékozik visszatárni. A törvényjavaslat szerint annak, aki hazatéréssel nem szakítja meg távollétet es ennek ellenbe fenn akarja tartani magyar állampolgárságát, ezt a szándékát kifejezetten be kell jelentenie a kijelölt hatóságoknál. /Folyt, köv./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
