Napi Hírek, 1939. július/2
1939-07-17 [0446]
Té/y Pro d o tn o ; Kérjük a t. Szerkesztőségeket szíveskedjenek mellőzni mai 12. kiadásunknak Pál herceg utjá r él szóló calaisi híreiét és a következő szöveggel helyettesiteni; Calais, iulius 17. /Havas/ fái jugoszláv herceg és felesége, Olga hercegné, akik a 3 imp Ion-gyorsvonattal hétfőn délelőtt 11 óra 36 perckor ideérkeztek, délben a Cote d'Azur hajón folytatták útjukat Doverbe./MTI/ Gu/y /Mezőgazdasági ipari kongresszus 1. folytatása/ Vitéz Guóthf alvy-Dorner Zoltán dr. miniszteri tanácsos, a kongresszus főtitkára,beszámolt a kongresszussal kapcsolatos rendezői munkáról. A rendezőmunka négy főrészre oszlott: lJa kongresszus szellemi munkájának előkészítésére", 2^) a kongresszus technikai szervezetének felállítására, 3jj a társadalmi programm előkészítésére és 4p a taggyüjtésie. A szellemi programm terén a budapesti kongresszus főleg két újítással gazdagodott. Az egyik az volt, hogy elsöízben jelentek meg a kongresszus napirendjén a nem-élelmezési célú mezőgazdasági iparágak, amelyek közül különösen a celluloze-ipárnak napjainkban kiemelkedő korszerű jelentősége van. A másik ujitás az, hogy a kongresszus közgazdasági programmja tetemesen bővült s igy a mezőgazdasági iparokkal kapcsolatos közgazdasági és jogi, főleg munkajogi és nemzetközijogi vonatKozá soknak a budapesti kongresszus a megelőzőeknél nagvobb figyelmet szentelt* A kongresszusra összesen 139 dolgozat érkezett be különböző országokból s a tudoiiányos anyagot két kötetben 1344 lap terjedelmiben nyomatták ki. A kongresszus tudományos anyagának illusztrálását szolgálta a Műegyetemen megrendezett . k -J*. '.JXI'. kiállítás és az a filmbemutató" amelv a magyar mezőgazdasági iparokról mutatott be érdekes részleteket. A budapesti kongresszuson elsőizben kapcsolták be az egyetemi ifjúságot oly módon, hogy minden ötven külföldi tag után egy egyetemi hallgatót az illető nemzet' fiaiból vendégül láttáit A budapesti kongresszuson 532 külföldi és 371 magyarországi, összesen tehát 903 tag vett részt. J 5 Varga József iparügyi államtikkár, műegyetemi tanár ezulán érdekes előadásban foglalta össze a budapesti kongresszus munkásságát, ás mutatott tá a nemzetközi t kongresszusok jelentősegére. - Az emberiség történelme - mondotta a többi között - még sohasem állott az igények oly nagymértékű és gyors növekedésével szemben, mint ahogy ezt az utóbbi évtizedek alatt láttuk, áll ez különösen a fogyasztóknak az iparral szemben, az iparnak a tudományokkal szemben támasztott követ eLrenyeire. Ahhoz, hogy a technikai és kémiai tudományok a felfokozott igényekkel lépést tudjanak tartani, a mérnökök és tudósok ezreinek munkájára volt szükség. Az ő munkásságuk tette lehetővé, hogy e tudományok soha el nem képzelt tökéletességi fokot érjenek el, viszont ez az óriási munka azt eredményezte, hogy e tudományok területe annyira specializálódott, hogy az összes ismereteknek írásban való lefektetése, összefoglaló könyvekben való közlése már szinte lehetetlenné vált. Ezért van szükség arra, hogv a tudósod személyes ismeretéből származó követlen eszmecsere utján cseréljék ki tapasztalataikat s ez a fejlődés hozta magával azt, hogy a nemzetközi kongresszusok jelentősége napjainkban mindinkább fokozódik. /Folytatása következik/
