Napi Hírek, 1939. június/2

1939-06-18 [0444]

To/'i /D.etrich előadásának I. folytatása/ kőz) t Nemetoi "já^oan "'ma a <?zerke«stő olyan ozemélyi^ég, ~aki a -'•életben na^y megbecsülésnek örvend• A nemzeti ^zociali^ta^rondu j-aooan a kdzö«*ég és a személyiség ös~zfrangban"olvad ö««"ze egymással. E ben a kölcsönösen ható egységben, a" közösség a személyiség hordozója, olymódon, hogy a Személyiség a maga részéről viszont a köaösseg érdekében • '. feit ki működéit." ** KöVT . , A sajtószabadság,fogalmával kapcsolatban az előadó idézte Jean Paul nemet költő szavait: J& hazaszeretet mértéke . a szabadságnak^ • Ez az a szabadság,amely a legnagyobb mértékben megvan a német szerkesztőben. A n'met sajtó is mer bírálni, de nem azt birálja, ami a népnek használ, hanem azt, ami a népnek árt. A sajtószabadság - mondta Dietrich dr.

e- ábrándkép. Soha a világ egyetlen országában sem volt és ma sincs sajtószabadság. A sajtó mindig függőviszonvban van és mindig elkötelezettje valakinek. Csak az a kérdés, Kinek?! Vájjon a felelőtlen üzleti és pártpolitikának, vaj ion a pénz névtelen hatalmainak és minden emberi rend és erkölos elpusztító inak vagy pedig a népek atlétáért felelős államférfiaknak és a nenCzet poli,ti)cai tényezőinek'?- Németország az utóbbi mellett döntött. f* ih TÁrOt. Az a hatalom, amelyet a sajtó mint a legmodernebb emberi irányítás egyik legbefolyásosabb eszköze tart a kezében, olyan lehetőségeket ^rejt magában, amelyek a népek egymásközötti nemzetközi kapcsolatai terén jóra vagy rosszra egyaránt kihasználhatók. Ugyanaz a hírszolgálati hálózat, amelyet azért fontak a világ köré, hogy a tudást és az igazságot terjessze, a hazugság szolgálatában is állhat, ha felelőtlenül visszaélnek vele. Ugyanaz az újság, amely az embert naponta ás óránkent értesiti korának eseményeiről, amely az ember barátja??, és sajáCt gondolkodásának tanácsadója . lett, ugyanaz az újság az ember legveszélyeuebb ellensége ' is lehet, ha azt felelőtlen emberek irják és ha utat talál bele a hazugság. Mily^más lehetne ma a népek egymásközötti viszonya

5 ha a sajtó jelentőségét és a sajtó hatásának lehetőségeit nem negatív módon, hanem pozitív formában állítanák a megértő együttműködés szolgálatába! Az

/olyafrgya

kran gyűlöletet és viszályt széthintő intézményéből a leg~ émflárisé

g/ áldásosabb, a népeket összekapcsoló tényező válhatnék. A népek békét akarnak, a népek a szomszédaikkal való megértést kívánják. De . sok ország sajtója, amely azzal dicskkszik, hogy 6 > a közvélemény, ezeket a kívánságokat nem engedi megvalósulni és érvényesülni. Távol áll tőle - mondotta az előadó - hogy más országok számára előirjaaz utat, miként valósítsák meg saját sajtószervezésüket/ de fel akarja hivni a figyelmet arra, hogy Németországban és Olaszországban a modern sajtótörvénynek most elsoizben teremtettek meg egyáltalán a f

yakorlati előfeltételeit a sajtó terén való nemzetközi együttműködésnek, mint azonban nem lehet fegyverszünet két olyan állam között, amelyek közül az egyiknek jólfegyelemezett hadserege van, mig a másiknak a csapatait kondottierik vezetik, akik ^ i saját., szakállukra^- háborút, éppúgy nem lehet sajtóbékéről szó, ha csak az egyik fél engedelmeskedik a nemzeti fegyelemnek. A németek nem tehetik meg azt, hogy békés- "á angyalok legyenek és tegezben tartsák sajtójuk nyilait, amikor majd minden oldalról uszítás folyik fiemetörsz ág ellen. A sajtóbékéhez való hozzájárulás csak ugy történhetik, ha minden lépésre a másik fél is meg:ekelő lenessel válaszol. /Vege következik/ f yn^tWiJ^