Napi Hírek, 1939. június/2
1939-06-28 [0444]
-o-Té/íío Bukare st , junius 28 /Qrient Radio/ Calinescu miniszterelnök a felirati vita során hosszabb •beszédet mondott. Bevezetőben visszatekintett^ jelenlegi korményzati rendszer keletkezésére és szigorú birálatot mondott az egykori politikai pártodról.Hangoztatta, hogy az 1938- évi februári alkotmány által megteremtett kormányzat a tekintély elvén alapul. Ez a kormányzat biztosit ja a rendet és a szabadságot és megakadályozza a demagógia kilengéseit. Románia - mondotta a miniszte re Inök - sohasem örvendett nagyobb tekintélynek a külföldön^ Azt hiszi, nem vét a szerénység ellen, ha kijelenti, hogy az uj külpolitikai helyzetben Románia hozzájárult az európai egyensúly fenntartásához. Románia külpolitikája világos: husz évvel ezelőtt Romániának Ítélték oda azokat a területeket, amelyeket románok laknak és amelyekhez Romániának természetes joga van. Azóta Romániának? »ines többé semmiféle igénye határain tul és egyedüli gondja a béke politikájának ápolása, valamint a belső szociális és gaza dasági talpraállás biztosítása, ^V»w/h/ *TV«£ A miniszteulnök ezután kifejtette, hogy Románia szükségesnek és nélkülözhete tlennek.veli, hogy gazdasági kincsei birtokának megévá sa mellett a külállamokkal való árucseréjének fejlesztésére törekedjék. Ezveeatte akkor, amikor gazdasági szerződést kötött Németországgal. Ezt a szerződést teljes őszinteséggel és lojalitással akarja végrehajtani. Megismételte azt a korábbi kijelentését, hogy oz a . szerződés nem jelent monopóliumot es hogy Románia kész más hatalmakkal is ilyen szerződést kötni. Utalt arra, hogy Franciaországgal és .Sngliával szintén gazdasági szerződések létesültek ebben az értelemben. Romániának a béke és a rend fenntartására irányuló politikáját - fűzte tovább a miniszterelnök - elsősorban az a gond irányítja, hogy biztosítsa határainak védelmét. - Mi nem fenyegetünk senkit - mondotta Calinescu - de mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy bárhonnan jönne is veszély, mi szembenézünk vele. Ebből következik az, hogy megelégedéssel fogadjuk, ha valaki jóindulatot mutat o magatartásunk irányában. hogy/ A miniszterelnök kifejtette ezután,/Ttuiúania külpolitikájának alapja a bölcsességen,az erkölcsi érzéken és az igazságon nyugszik, de a kormánynak gondja van arra is, hogy e politika érvényesítését a fegyveres erő kifejlesztésével biztosítsa. Hosszasan ismertette- a hadsereg fejlesztésének programját, majd megállapította, hogy Románia teljes bizalommal nézhet a jövő elé. Megállapítótta, hogy egyedül a leg utóbbi három hónapban 25 milliárd lejt költöttek a hadseregre. Calinescu ezután áttért az etnikai kisebbségek kérdésére és hangoztatta, hogy ez kizárólag belső kérdés. - Románia - mondotta mindig becsületbeli köze lessé gének tekintette, hogy biztositsa a kisebbségek szabad fejlődését. El van tökélve arra, hogy továbbra is folytatja ezt a politikát, de azzal a feltétellel, hogy az ethikai kisebbségek az állami élet keretén belül maradjanak, -^ki azt képzoli, hogy ezt a politikát „—^ ^ külső izgatásokra használhatja fel, amelyek itúlról jövő kézbe lépésekre vezethetrinek, az tévesen itéli meg a román állam méltóságáról vallott felfogjbnkat« A kisebbségek kérdése kizárólag kulturális és igaz dasági kérdés, és ebben a tekintetbon nílKáltt 1 H 20 turu i eti kérdésről. A román földön a lakosság ugy van elosztva, hogy minden megcsorbítása roméin töobség elvesztését jelentené YtaXci^ni;<~v /Foly. köv. /
