Napi Hírek, 1939. június/2
1939-06-19 [0444]
3o $üj&tt fi Belgrád, június 19. /Magyar Távirati iroaa/ V**fí* * A politikának Horthy kormánvzn beszédével foglalkozó cikke részletes szövegében a következőket tartalmazza: Horthy siklós Magyarország kormányzója 4 juuius 14.-én nagy beszéddel nyitotta meg az uj magyar parlament ülésezését. A bestédet elejétől végig a békeszeretet iránti mély és erős érzés hatja át. ami teljes elismerést érdemel. Magyarország Kormányzója ez alkalommal többek között azt is kijelentette, hogy Magyarország erejére támaszkodva folytathatja békeszerető munkaját á Dunamedencében. a nemzetek békéje és '- jóléte' érdekében. Horthy kormányzó ez?el a beszédével is igazolta.hogy teljesen átérzi a békének, jólétnek és fejlődésnek alapfeltételeit, amelyek azonosak minden nep v különösen pedig a Smnamenti ós balkáni népek szempontjából* Végre be keli látnunk, hogy a velünk szomszédos összes népek (íletérdekei összefüggnek és az egyiknek szabadsága ás jóléte maga után vonja a másik szabadságát ás jólétét ós megfordítva. A jugoszlávok különben is ugy értelmezik Horthv kormányzó barátságos szavait , hogv nagy figyelemmel kiséri mindazt, ami barátságos légkört teremthet Jugoszlávia és Magyarország között, és hogy Magyarország baráti kezet nyújt mindazoknak a nemzeteknek, amelyek jószándékkal viseltetnek irányában. Horthy kormányzó • * . nem elsőJ.zben beszelt ilyen hangon Jugoszláviáról és a szomszédokkal való együttműködésről. Még 1926-ban Mohácson a mohácsi csata négyszázéves évfordulóján kifejezésre juttatta a szomszédokkal.különösen pedig a d.lszlávokkal való barátságos közeledés iránti óhaját. Ami akkor az ő és a mi ideálunk volt - mert Jugoszlávia a szomszái okkal való politikai együttműködés terén mindig arra törekedett, hogy jó viszonyban éljen Magyarországgal - ugylátszik, a még kedvezőbb körülménye hatása alatt napról-napra jobban közeledik a megvalósuláshoz. Nyilvánvaló hogy az olvan nemzetek,mint a magyar a jjgászláv, román és a többi szomszéd* nemzet •, a körülmények kényszerítő hatása és a természeti törvények parancsa alapján egymásra vannak utalva és nyilvánvaló, hogy politikai és kulturális téren valC együttműködésük beláthatatlan következményekkel járhat nemcsak » a varfalán fejlődésükre, hanem a nemzetek együttműködése célja. ; a közős béke és általános jó érdekére is* Ma az a helyzet, hogy ezt az együttműködést maguk a kö-" rülmények kényszerítik ki és amint mindenben" lászik/ a hozzávaló szükséges "előfeltételek is adva vannak. Jugoszlávia álláspontja ebben a kérdésben nyilt és félreérthetetlen, mert őszintén óhajtja , hogyha Magvarországhoz való jelenlegi jóviszonyát minden tekintetben kimélyítse es az teljes és véglegesen szívélyes legyen, összhangban természetesen békás politikájával és fennálló barátságaival.Ez annyival is inkább lehetséges, mert a. vezető magyar államférfiak részéről már többizben kife jezésrre jutott a .Jugoszláviával való közelebbi viszony megteremtésének és a vele való együttműködés ki mélyítésének óhaja, amit bizonyít Horthy Miklós kormányzónak legutóbbi beszéde is. Jugoszlávia részéről is ugyanannyiszor elmbndjott a kölcsönösság álláspontja^legutóbb Cincár-Markovi cs jugoszláv külügyminiszternek gróf Ciano~ÜT£ÜZ ,kUl4iíwíminiséterrel Velencében történt találkozása Édkalmáyal* /'•-••-"
