Napi Hírek, 1939. június/2

1939-06-18 [0444]

W He/Wa D a n Z" i g, június 18. Göbbels dr. birodalmi propagandaügyi miniszter a," kerületi kulturhéten tolmácsolta Hitler vezér és az egész német nép üdvözletét. Valóban nem lesz túlságos nehéz dolog, mondotta többek közt, hogy ez alkalommal kulturális terén tanúságot tegyünk Danzig ós a német haza közötti bensőséges kapcsolatról;"írtért na a politikai határoké, időlegesénél? Hto lódnak: örökké tartók ós mogdönthototlenok azok a öatárok, amelyeket a nyelv, fai és a vér von meg. Göbbols Kiiolontótto, hogy Danzigban természetszerűleg ugy érzi, hogy NémötofsZag voszi körül," német népi térben tartózkodik s ezzol felfogása szerint nom a német határon tul. Danzig kultúrája meggyőzően beszél. Ezzol 3 megdönthetetlen ép letagadhatatlan ténynyel szemben gazdasági kiegészitosok például csak egészen alárendelt ' jolontőségüok lehetnek. Itt, ebben a városban balgaságnak és őrültségnek tűnik föl, ha valaki megkísérelné, hogy lotagadja Danzig tiszta német jellegét. > Danzig most hirtelen politikárgyuj tópontbo" került ós nemzetközi vita tárgyává tették. Imi11-amo11 talán azt hiszik, hogy ilyen időkbon a kulturális dolgoknak és kérdéseknek háttérbe kell "' szorulniok, vagypodig toliosön ol kell hallgatniok. Az ollcnkczöio" az igaz. Éppen az ilyon válságos időkbon koll a kultúrán.* a 1 cghallhatóbban megszólalnia: ilyenkor koll^felállnia, hogy az ogépz világ előtt tanúságot togyen a mo§—nemiét?tós és a hazugság ollón, mert hiszen a kultúra évszázadokon at mindig egyformán fiatalos, töretlen erőjével a leghamarább ós a legkönnyebben tudja megcáfolni a rövidlátó napi politikát. Nagy időktít mindig kulturális virágzás korszaka követte. Igy van oz lapjainkban is. Az uj nemzeti szocialista Németországban a hatalom és a kultúra fclépitóso~karöltvo halad. A nemzeti szocialista állam maga votto át azt a föladatot, hogy őrködjék Németországban a kulturális fe jlődésrf ölöt t. Nagy-'" szabású támogatassál biztosttani akarja a kultúrának a szabad foilőoést és éltrtot. Valamennyi nép és nemzet között ma egyedül áíl az. amit Németország e téren előrelátó gondossággal tett. "Mily balgán hat - folytatta Göbbols » ha a' demokráciák a mi kulturális tel j osi tményoinkkol gzombött azt állitják^'hogy a tekintélyi államokban elnyomják a szellem szabadságát. Bizonyos, hogy a szollemnok oz a szabadsága nálunk korlátokra talál ott, ^rthol beleütközik a~nomzoti érdekekben Azonban a szellemi munkás részére mi a kellomosobb ós mcgtisztolőbb: ha szellemi munkáját egy ogosz^nép nomzo ti javának, vagypodig 'egy kis csoport névtelen kapitalista érdekofnok rendeli alá. Mindenesotro toljos jfoggol állithatjuk, hogy a német szollom alig talált varámikor is szélesebb fejlődési lehetőséget, mint a nomzoti szocializmus korszakában. Göbbols ezután áttekintést nyújtott a nofllzoti szocialista kultúrpolitikáról, majd igy folytatta: Teljes bhVzkosóggol tekinthotünk a kulturális építőmunka látható joleinok sokaságára,"amely ogyoftül áli a XX. század világában* A német nop nemzetközi uszitás és náborus hisztéria közepette biztosan és szilárdan áll a maga erejében.