Napi Hírek, 1939. június/1

1939-06-13 [0443]

o Kö/Vv Berlin, iunius 13. /Magyar Távirati Iroda./ B Az "Európáéische frevue" cimu folyóirat júniusi száma gróf Teleki Bál magyar miniszterelnök "Együttműködés a Dunavidéken" cimü cikkét közli. A magyar nép - iria cikkében gróf Teleki Pál - a szent­istváni gondolat hagyományában él. Mit jelent ez a fogalom, ez a gondolat, amelyet ez az annyira öntudatos emberekből álló nép immár kilenc évszázad óta irányadónak tekint? Ez a gondolat nem jelent imperializmust,^mint némelyek gondolják, vagy mint mások elhitetni akarják. A szentistváni elgondolás " éppen ellenkezőleg azt jelenti, amire ma is törekszenek: épitő együttműkö­dést a Középduna medencéjének nagy térségében - e medence európai hely­zetének s magán e medencén belüli viszonyoknak helyes megitelesével, még pedig minden alkalommal helyes megítélésével. Csak mélységesen érett és bölcs gondolat lehet és maradhat változatlanul évszázadok vezérlő csillaga. Érettség és bölcsesség sohasem hoz létre merev alkotásokat, mert érettség és bölcsesség azt jelenti, hogy élő és igaz. Az élet pedig sohasem merev. Kern merev a magyar alkotmány sem. amely magán viseli Szent István egyéniségének bélyeget. A magyar alkotmányt nem Szent István "szerkesztette , azt nem egyetlen ember gondolta ki és adta népének. Ez " az alkotmány magának a keresztény Magyarországot megalkotó királynak alkal­mazkodása az egész nép hagyományahoz, jelleméhe' 7 és gondolkodásmódjához ugy, amint az egy nép egész történelmi ideiére megadott folytonosságban kifejezésre jut. Ez az alkotmány tudvalevőleg nem irott alkotmáhv, hanem fejlődés eredményeként jött létre, sőt a minket körülvevő európai tér életében állandóan feilodik és elevenen él magában a népiélekben. Ezért Szent István gondolata, Szent István elgondolása a népek és országok feletti uralomról nem az imperialista értelemben vett uralom, hanem a patriarchalizmus atyai uralmának gondolata, amely benne élt egyéniségében s ezért benne van egyéniségének kisugárzásában is. Ebben az értelemben adott külön színezetet a magyar felfogás a feudalizmusnak és az abszolút monarchiának azokban az időkben, amikor Európában ez a kettő virágzott. A mai Magyarország is, mind a magyarok, mind a szentistváni gondolat hatáskörén belül a közös békés ép utómunkába bevont nemmagyar torzsa polgárok épitő együttműködést kivan­nak a nagy Dunamedence térségében, baráti és józan együttműködést a régi és az ujabb történelem , a régi és az ujabb gazdasági és népi fejlődós terem­tette erők alapján. A szentistváni gondolat sohasem volt imperialista gondo­lat, hanem - miután a patriarchalizmusból született - mindig v>It benne valami ajándékozás is, de ép ugy hozzátartozik, ásxá sőt lényeges alkat­része a kötelességtudat, aze a Kötelességé, hogy Európának ebben a részé­ben , amelybe a Sors népét állitotta és amelyet szervező szeme áttekin­tet és^állammá szilárdított, mindenki békéjéig jólétét és kölcsönös meg­becsülését megőrizze azok között a mindenkori ionnak között, amelyeket az egymásra következő évszázadok'élettartalma szab meg. W Mr/Mr/Szt D a n z i g, június 13. ' A danzigi szenátus sajtóosztálya jelenti: A danzigi kormány és a lengyel földművelésügyi minisztérium között június 8-án és 10-én Varsóban folytatott tárgyalások befeieződtek. A tárgyalások folyamán megegyeztek abban,hogy aa 1934-ben megkötött piacrendS­zésí szerződés értelméből kicserélésre kerüli" mezőgazdasági cikkeket,tovább­ra is kicserélik.Az érdekelt szakképviselé között tovább folynak a tárgya­lások az árak megállapítása valamint az egyezmény részletei ügyében./MTI/

Next

/
Thumbnails
Contents