Napi Hírek, 1939. június/1

1939-06-12 [0443]

L Ra/Wa London, június 12./Magyar Távirati Iroda/ A Daily Express szerint Burgin lőszerügyi miniszter bizalmas megbeszéléseket folytat barátságos és semleges nemzetek képviselőivel, akiktől azt igyekszik megtudni, hogy szükség esetén miként szállíthatnának Angliának. BaRa/Wa Róma, június 12./Magyar Távirati Iroda/ A Telegrafo vezércikkében Giovanni Anzaldo jellemzően világit rá a tengelvhatalmak álláspontjára az angol államférfiak legutóbbi engedékenyebbnek hangzó kijelentéseivel kapcsolatban. Anzaldo hangoztatia, hogy a maga részerői nem akarja feltételezni, hogy az angol államférfiak békülékeny kijelentései nem egyebek merő taktikázásnál es hinni akar • az angol miniszterelnök és külügyminiszter kijelentéseinek őszinteségében. De éppen ezért e kijelentésekkel kapcsolatban bizonyos ellenvetésekkel k^ll élnie, Chamberlain birminghami beszédének lényegét a következő mondatokban foglalja össze: Készek vagyunk Németország vag^y bármely más hatalom követeléseit a tárgyalóasztalnál megvitatni, feltiie, hogy meg legyünk győződve arr41, hogy az aki kér tőlünk valamit, el van tokélve arra, hogy lemond az erőszak alkalmazásáról. Látszik tehát, hogy az angol miniszterelnök a tengelyhatalmakkal való tárgyalást egy erkölcsi jellegű eredményhez köti. Ennek az előfeltételnek a megvalósulása a nemzetközi bizalom helyreállításával lenne egyenértékű. Kérdezzük most már, hogy a tengelyhatalmak mivel teremthetik meg Ghamberlainban azt a meggyőződést, hogy nem akarnak erőszakhoz nyúlni. Talán ugy, hogy abbahagyják fegyverkezésüket, vagy felfüggesztik önellátási politikájukat, vagypedig lemondanak az .angolfrancia-orosz szövetség ellensúlyozására megkezdett diplomáciai munkájukról? Chamberlain jól tudhatja, hogy mindez lehetetlen. Beszédének feltételesrésze tehát ugy látszik abból az alapvető felsőbbségi érdekből és bizalmatlanságból ered, amelyet az angolok a tengelyhatalmakkal szemben éreznek, E bizalmatlanságnak lényege az a feltételezés, hogy a tengelyhatalmak nem olyan tisztességes államok mint Anglia vagy^Franciaország, tehát velük nem is lehet épp olyan alapon tárgyalni. Ezek az ^érzelmek olyan állapotot teremtenek, amely lehetetlenné tesz mindenféle közeledést. Mindaddig, amig az angolok nem tudják szétoszlatni magukban a tengelyhatalmakkal szemben táplált bizalmatlanságukat es ; - „ teljesen alaptalan erkölcsi felsőbbségérzetüket, egyetlen lépést sem lehet tenni a mege?gyezés irányában - fejezi be cikkét a Telegrafo főszerkesztője.