Napi Hírek, 1939. június/1

1939-06-10 [0443]

0 Kö/Zs Drezda, iunius 10. /Magyar Távirati Iroda^ A Drezdában ülésező * XVIII. nemzetközi mezőgazdasági kongresszusorrfWünscher Frigyes dr., a hangya vezMgazgató ja,/előadást tartott "A mezőgazdasági ipar vállalati formái és azok hatása a mezőgazdasági termokj^ek elhelyezésére" cimmel. Előadása bevezetésében kif e jt ette, hogy a gazdaságpolitika számára a mezőgazdasági ipar jellegét a termeivénynek a termelőtől a fogyasztóig megtett utja határozza meg* mert a mezőgazdasági termékeknek csak kis része kerül eredeti állapotában a fogyasztó elé, mig a legtöbb mezőgazdasági terméknél bizonyos ipari feljavító, illetőleg kiválogató közreműködésre van szükség. A friss tojás értékesitésénél például ez az ipari feldolgozás mindössza abból áll, hogy a tojást gépi uton válogatják és csomagolják. Ezzel szemben a mezőgazdasági iparok legnagyobb részének, mint például sör ga\yr aknák, malmoknak, szeszgyáraknak, cukorgyáraknak költséges berendezésekre és ennél fogva nagyobb tőkékre van szükségük. *' /a kongresszus főelőadója A feldolgozó vállalatok három csoportba sorózhatók:ltisztán kapitalista vállalatok, 2. állami vállalatok és 3. értékesítő szövetkezetek, -amelyeknél a termelő maga gondoskodik a termékek racionális ipari feldolgozásáról. Az emiitett vállalati formák ismertetése előtt az előadó töviden foglalkozott a mult és a jelenlegi gazdaságpolitikai rendszerekkel. Mert kétségtelen - mondotta - hogy az emiitett vállalati formák mindegyike másként érezteti hatását, aszerint, hogy tisztán liberális-kapitalista gazdasági rendszerrel, a kapitalista gazdasági rendszer fejlettebb formájáról, esetleg már meglévő monopoliumos-kapitalizmusról, vagy olyan rendszerről van szó, amelyben az állam maga veszi ét a gazdasági élet megszervezésének feladatát. Az "ideális liberalizmus korszaka" már csak történelmi érdeklődésre tarthat számot, annál fontosabb azonban annak a kapitalista gazdasági rendnek a kihatásaival foglalkozni, amelyben már a tőkemonopoliumban is találkozunk. Ezen a téren minden vélemény megegyezik abban, hogy a kapitalizmus abban a formáiéban, amivé a háború előtt fejlődött nem maradhat fenn tovább, hanem reformra szorul. A kapitalista rendszert követő uj gazdasági rend még nen alakult ki világosan, de minden országban előtérbe nyomult a nemzet megerősítésének gondolata. Nemzeti szempontból két alapelv megvalósítására kell törekedni a gazdasági életben , az egyik hogy a nemzet minél több gazdaságilag erős egyénből álljon, a másik hogy a nemzet gazdasági erejét ugy szervezzék meg, nogy a nemzet döntő pillanatokban képes legyen a legnagyobb anyagi erőfeszítésre. Ha az ebben az irányban fejlődő, nemzeti szempontból államilag szabályozott gazdasági rendszerben megvizsgáljuk a különböző vállalati formákat, akkor azt Iátjuk

t hogy azok értékét ma másként kell megítélni, mint ahogy ezt a liberális-kapitalizmus korszakában tették. . . Az előadó ezután rátért a mezőgazdasági ipar ama vállalati formájának vizsgálatára, amelynél az állam maga legtöbbnyire monopóliumok alakjában üzemeket tart fenn s hangsúlyozta, hogy a tarasztalatok sajnos az egész vonalon az ilyen állami üzemek fenntartása ellen szólnak. Csak a legszükségesebb esetekben szabad tehát az állami üzemek formájához folyamodni. Az elődó ezután a mezőgazdasági értékesítés szempontjából vette vizsgálat alá a kapitalista vállalati formát, amejy a lehető legnagyobb haszonra és a vállalkozó nyereségének minél inkább való nivelesére rendezkedett be, majd kitért az egyes ipari vállalatok közötti kartelszerü megállapodásokra, valamint a trösztök kérdésére. /ÖolvtoköVo/