Napi Hírek, 1939. június/1

1939-06-06 [0443]

oL Y New Yorkból jelentik: Valentiné, New York rendőrfőparancsnoka, Costuma főfelügyelővel, a közlekedési renoőrség főnökével és hetvenöt magasrangu rendőrtiszttel elkészitette VI. György király ü

s Erzsébet királyné június 10.-i new yorki bevonulásának bonyolult vezérkari tervit. Az uralkodópár gépkocsin teszi mega a 25 1/2 kilométernyi utat Battery Parktol a világkiállítás területéig; az udvari gépkocsit huszonöt motorkerékpáros rendőr fogja körű'venni: előtte Sheehy rendőrfőf elnyelő fog robogni a legújabb szerkezetű rendőri rádió-gépkocsin, amelynek készüléke segélyével állandó összeköttetésben áll a főparancsnoksággal: azonnal jelenti mihelyt valara ly utcakereszteződéshez érnek, mire a parancsnokság ridóparanccsal nyomban elzárja a for|almat a legközelebbi utcakereszteződösnil. Ily módon a menetnek állandóan szabad utot biztosítanak anélkül, hogy a forgalmat hosszabb időre feltartóztatnák. A ren* áőrseg felkérte a bevonulási útvonal lakosait és irodáit, hogy a bevonuló előkelőségekre n° dobáljanak- hagvományos new yorki szobás szerint - konfetti felhőket és papirkigyókat.xfe/ Június 11.-én az uralkodópár, mint Rooseveltek vendége, istentiszteleten vesz részt a Hyde ?ark-i episzkopalis tomplomban. Frank Wilson, a templom lelkésze, kénytelen volt távbeszélőjét kikapcsoltatni, mert éjjel-nappal ostromolta a meghivást kérők tömege. A taoplomban mindössze k'tszáz ülőhely van ós rendszerint kevesen látogatják. A new yorki Columbia egyetem, amelyet az uralkodópár meglátogat, erre az alkalomra egyetlen darabból állo két méter széles egy kilométer hosszú csodálatos bíborbársony szőnyeget készíttetett, amely a főkaputól a lépcsőház legfelső fokáig ór és'raelv a világ legnagyobb és legdrágább futószőnyege./éMTI/ v 6 5 b pL Y N e w Y o r k b ó 1 jelentik: Roosevelt elnök neje szokásos napi cikkében érdekes mód :n foglalkozik az angol háborús adósságok tövises probléma jávai., Természetes - irja - , hogy aki pénzt adott kölcsön, szeretné ha azt vissza is fizetnék. Ugy látszik azonban, hogy az amerikai nép sohase, gondéi azokra az óriási hadinyereségekre, amelyekre oly sokan tettek szert Amerikában a világháború idején, sem a magas bérekre, amelyeket akkor az amerikai munkások élveztek. Igaz ugyan, hogy Amerika távol tarthatta v jlna magát a háborútól, de vájjon nem végződött volna-e akkor más eredménnyel a háoortt? Háborút viseltünk - igy végződik a cikk - amelyben sok tekintetben jóval kehesebb áldozatot hoztunk mint más nemzetek. Kissé hálásabbak lehetnénk azáxt. hogy gyermekeink nem éheztek a háború: években és hogy a háborús nemzedék túlnyomó része ma is él és segitheti a mai nemzedéket./MTI/ ORSZÁGrreicwí:.,-^.